World Wide Web
Tim Berners-Lee, a World Wide Web feltallja rszeslt elsknt a vilg legnagyobb technolgiai dja, a Millennium Technology Prize elismersben. A djhoz egymilli eur jr, ez a legnagyobb pnzgyi juttats, melyet valaha egy sszegben egy feltall rszre kifizettek. A djtad nnepsgre jnius 15-n Helsinkiben, Finnorszg fvrosban kerl sor. A most 48 ves Berners-Lee 1990-ben a svjci CERN -- nukleris kutatsokat vgz eurpai szervezet -- laboratriumban indtotta vilghdt tjra a World Wide Webet, amit WWW-knt vagy egyszeren webknt ismert meg ksbb a vilg. Berners-Lee alkotta meg az els webkiszolglt, bngszt, s a mra szabvnny vlt HTML-t, mely a weboldalak felptst, tartalmt rja le, a HTTP-t, mely az oldalak tovbbtst teszi lehetv, s az URL-t is, melynek segtsgvel cmeket lehet adni az egyes oldalak elrhetsgnek.
Mra elmondhatjuk, hogy a web, 1991-es nyilvnossgra hozatala utn lkst adott az internet elterjedsnek, forradalmastotta az informciszerzsi s kzlsi szoksainkat, gykeresen talaktva munkavgzsnk mdjt s letnk mindennapjait is. Jelenleg krlbell 750 milli ember hasznlja tbb-kevesebb rendszeressggel a vilghlt.
 Tim Berners-Lee s a web, 1994. jlius 11.
A tuds egy 1999-es visszaemlkezsben azt rja, hogy a kezdetekben fontolra vette, hogy cget alapt, mely kiaknzza a web adta zleti lehetsgeket, de akkor tl kockzatosnak tallta a vllalkozst. Helyette ms vllalatok tltttk be az rt, melyek kzl sok mra globlis szereplv ntte ki magt, vi dollrmillirdos forgalmat bonyoltva. A feltall eddig nem ltott pnzt tallmnybl, mely sokakat tett gazdagg, vilggazdasgi hasznossga pedig tbb szz millird dollrt tehet ki vente.
Berners-Lee az zleti lehetsgek helyett az internet felhasznlhatsgnak kiterjesztsre fordtotta idejt, melynek eredmnyeknt most a World Wide Web Consortium (W3C) vezetje, mely egy, a web funkcionalitsnak bvtsn s az azt ler szabvnyok elksztsn munklkod, non-profit szervezet. Az oxfordi diplomval rendelkez Berners-Lee ezenkvl jelenleg a bostoni MIT szmtgptudomnyi laboratriumban folytatja tudomnyos tevkenysgt.
|