Afganiszt�n, a soksz�n� orsz�g

Egy hossz� sz�m�zet�s v�ge

Afganiszt�n K�z�p-�zsia legd�libb orsz�ga, igen saj�tos, �m nagyon hossz�, t�bb �vezredes t�rt�nelmi m�ltja ellen�re is fiatal �llam. Az afg�n sz� mint "n�pn�v" a 11. sz�zadban al-B�r�n�n�l fordul el� az Indus v�lgy�nek �szaknyugati szomsz�ds�g�ban �l� k�l�nf�le t�rzsek jel�l�s�re. Eredeti jelent�se sem ismeretes, k�s�bb a pastu/pustu t�rzsn�v szinonim�jak�nt kezdt�k haszn�lni kb. "hegylak�" jelent�ssel. Orsz�gn�vk�nt pedig a brit-afg�n h�bor�k (1839-42, 1878-80, 1919) nyom�n l�trej�tt �llam kapta Afgh�neszt�n form�ban.

Kedvez�tlen f�ldrajzi adotts�gok

Afganiszt�n f�ldrajzilag, t�rt�netileg, n�prajzilag, nyelvileg egyar�nt roppant soksz�n� orsz�g, ami ter�let�nek saj�tos elhelyezked�s�b�l is k�vetkezik: a 652 225 km2 nagys�g� orsz�got d�lr�l �s keletr�l Pakiszt�n hat�rolja 1810 km hosszan, �szak fel�l K�na Ujgur Auton�m Ter�let�vel szomsz�dos mintegy 80 km hosszan, majd T�dzsikiszt�n, �zbegiszt�n �s T�rkmeniszt�n keretezi �szak fel�l 1690 km hossz�s�gban, nyugat fel�l pedig a 800 km-es ir�ni hat�rszakasz k�vetkezik. A k�p teljess�g�hez hozz�tartozik az India �s Pakiszt�n �ltal egyar�nt vitatott Kasm�r hat�r�nak 320 kilom�ternyi szakasza is.
Afganiszt�n politikai �s vall�si viszonyaira az �vsz�zadok folyam�n mindig r�nyomta b�lyeg�t az, hogy ter�lete f�ldrajzilag rendk�v�l kedvez�tlen adotts�g�. Ez viszont azzal a tagadhatatlan el�nnyel j�rt, hogy a kies, nehezen megk�zel�thet� bels� r�szek a birodalmak, dinaszti�k gyakori v�ltoz�sai k�zepette is meg�rizhett�k viszonylagos f�ggetlens�g�ket, a helyi uralkod�k, t�rzsek, etnikumok �s vall�si csoportok megtarthatt�k �n�ll�s�gukat. A k�zponti hatalom r�szint a term�szeti adotts�gok, az orsz�g bels� ter�leteinek nehezen megk�zel�thet�s�ge, r�szint a t�rzsi viszonyok szinte v�ltozatlan form�ban t�rt�n� tov�bb�l�se k�vetkezt�ben sohasem tudott olyan szerepet bet�lteni, mint ak�r az iszl�m vil�g m�s orsz�gaiban is.
Az afg�nokat nyugaton m�r j�val a t�libok hatalomra ker�l�se el�tt is sz�ls�s�ges vall�si fanatikusoknak tartott�k. Mindez els�sorban arra vezethet� vissza, hogy az afganiszt�ni t�rzsek �s n�pcsoportok az �vsz�zadok folyam�n mindig sikerrel �lltak ellen a k�l�nb�z� h�d�t�si k�s�rleteknek, m�gpedig r�szben a term�szetf�ldrajzi adotts�gok, r�szben a t�rzsi viszonyokban gy�kerez� er�s harci szellem k�vetkezt�ben.
Afganiszt�n az iszl�m vil�g azon orsz�gaihoz tartozik, amelyekben a t�rzsi viszonyok m�ig meghat�roz�ak, s amelyeket az etnikai soksz�n�s�g jellemez. A t�rzsis�g �s az iszl�m ezen a vid�ken szinte elv�laszthatatlan �sszefon�d�sban �l egy�tt, de ezen bel�l is a t�rzsi viszonyok szerepe m�ig meghat�roz�bb maradt, mint az iszl�m. Ma is �lnek a sok �vsz�zados hagyom�nyok, a t�rzsi szok�sjog, s a saj�tos sz�vets�gek �s fegyveres konfliktusok sz�vev�nyes �sszefon�d�sa hat�rozza meg az itt �l�k �let�t. Az etnikai, illetve t�rzsi megosztotts�gon, sz�tszabdalts�gon az �vsz�zadok folyam�n igaz�n sohasem tudott �rr� lenni sem a k�zponti hatalom, sem az iszl�m integrat�v ereje.
Ami a gazdas�got illeti: sz�mottev� f�ldm�vel�s csak az �szaki-r�nas�g �s a Helmand-v�lgy t�rs�g�ben lehets�ges, hozama hossz� id�n �t megoldotta a n�pess�g mez�gazdas�gi javakkal val� ell�t�s�t. A hegyvid�k a p�sztorkod�s klasszikus ter�lete, a t�rzsi �letforma fennmarad�s�nak is kerete. Az alpesi jelleg� v�lgyekben az adotts�goknak megfelel�en f�ldm�vel�st �s p�sztorkod�st is folytatnak a f�lig letelep�lt t�rzsek.
N�pess�g�t tekintve �szakon a Badahs�n-V�h�n hegyvid�k lakoss�ga z�m�ben t�dzsik eredet�, a kiterjedtebb nyugati alf�ld�n �zb�gek �s t�rkm�nek �lnek. D�lebbre, a Kabul-r�gi�ban (mely a n�vad� foly� v�zgy�jt� ter�let�t foglalja mag�ban) tal�lhat� a legs�r�bben lakott orsz�gr�sz, amely egyben a gazdas�g �s k�zigazgat�s, a kult�ra k�zpontja is. Mindig is �gy volt: a foly� mindk�t partj�n �p�lt Kabul a legjelent�sebb �kori kereskedelmi utak metsz�spontj�ban j�tt l�tre. Itt haladtak az Indi�t K�z�p-�zsi�val, a K�zel- �s a T�vol-Kelettel �sszek�t� f� �tvonalak. A Kabul-r�gi� lakoss�ga alapvet�en a pastu (pustu) n�pess�g. De meghat�roz� m�don jelen vannak a t�bbi r�gi�ban is: �k teszik ki a n�pess�g fel�t. T�rzsi konf�der�ci�jukb�l k�l�n�sen a Kandah�r-r�gi�ban �l� Durr�ni t�rzsbeliek j�tszanak nagy szerepet ma is, hagyom�nyosan �k alkotj�k az orsz�g t�rsadalmi-politikai vezet� r�teg�t.
Vall�silag j�val egys�gesebb Afganiszt�n: a lakoss�g 99%-a muszlim, h�romnegyedr�szt szunnita hanafit�k. Kev�s hindu, szikh, zsid� tartozik a fennmarad� 1%-ba.

Viharos t�rt�nelem

T�rt�nelme nagyon v�ltozatos �s nagyon sokszor tragikus fordulatokkal tark�tott: m�r az i. e. III. �vezredb�l is maradtak fenn �r�sos eml�kek: a d�l-afganiszt�ni Mungidak v�ros�llam nagyon halad� civiliz�ci�s szintet �rt el. I. e. 530 k�r�l a perzsa Nagy K�rosz (i. e. 559-529) birodalm�hoz csatolta a mai Afganiszt�n ter�let�t, majd i. e. 330-329-ban Nagy S�ndor megh�d�totta a Perzsa Birodalom ter�leteit, k�zt�k Afganiszt�nt is, �gy a hellenizmus ezt a ter�letet is el�rte. Nagy S�ndor hal�la ut�n a keleti tartom�nyok r�szben a Szeleukid�k uralma al� ker�ltek, r�szben i. e. 305 ut�n az �szak-indiai Maurja Birodalom r�szei lettek, ahol saj�tos m�don keveredtek a g�r�g �s az indiai kult�ra elemei. Kaniska kus�n kir�ly (i. e. 178-144) volt a t�rs�g k�vetkez� legy�z�je. Ekkor indul meg Indi�b�l a buddhizmus t�rh�d�t�sa. A kus�n kir�lyok �llama az i. sz. 4. sz�zadban a perzsa Szaszanid�k csap�sai alatt hullott sz�t, akiket egy �vsz�zadra a heftalit�k (feh�r hunok) v�ltottak fel. 642-ben az arabok legy�zt�k a perzs�kat; a Szaszanida Birodalom sz�thullott, Afganiszt�n nyugati fele arab fennhat�s�g al� ker�lt, azaz a kalif�tus r�sze lett, �s megkezd�d�tt az iszlamiz�l�d�s n�gy �vsz�zados folyamata. 977 �s 1187 k�z�tt Afganiszt�n egy iszl�m vall�s� (szunnita) t�rk dinasztia, a Ghaznavid�k (nev�ket a Kabult�l 145 km-re fekv� Ghaznir�l kapt�k) �llam�nak magv�t alkotta. A birodalom f�nykor�ban, a 11. sz�zad elej�n a mai Ir�n keleti r�sz�t, Afganiszt�nt, Pakiszt�nt �s India egyes ter�leteit is mag�ban foglalta. 1219-ben a Dzsingisz k�n vezette mongolok lerohant�k Afganiszt�nt, ami hossz� id�re visszavetette az orsz�g gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�s�t. 1300 k�r�l Afganiszt�n a mongol eredet�, de ekkorra m�r iszl�m vall�s� Ilh�nida-dinasztia fennhat�s�ga al� ker�lt. 1504-ben Kabulban telepedett le B�bur (1483-1530), a mongol k�nok egyik k�zvetlen lesz�rmazottja, aki 1522-ben el�bb Her�tot foglalta el, majd 1526-t�l csaknem eg�sz Indi�t megh�d�totta, megalap�tva a nagymogul dinaszti�t, amely a 18. sz�zadig Afganiszt�n nagy r�sz�t is uralta. A dinasztiaalap�t� B�burt 1530-ban kedvenc v�ros�ban, Kabulban temett�k el. Hal�la ut�n a Mogul Birodalom �s Perzsia osztozott Afganiszt�n ter�let�n. A XVII. sz�zadban az afg�n t�rzseknek el�bb a nagymogulok ig�j�t siker�lt ler�zniuk, majd a perzs�k ellen is szervezett felkel�sek t�rtek ki. 1747-ben Nadir perzsa uralkod� afg�n (pastu) sz�rmaz�s� f�test�re, Ahmad Abd�li k�n a perzsa hadsereg afg�n egys�geit Kandah�rba vezette, ahol a t�rzsi gy�l�s Ahmad Durr�ni n�ven sahh� v�lasztotta. Durr�ni megszil�rd�totta hatalm�t Afganiszt�n f�l�tt, �s a t�rt�nelem folyam�n el�sz�r - egyes�tette az orsz�got. H�d�t� h�bor�kkal hatalm�t kiterjesztette Kasm�rra, Pandzs�bra, Beludzsiszt�nra, s�t �zbegiszt�n �s T�dzsikiszt�n egyes ter�leteire is. 1772-ben Durr�ni hal�la ut�n a birodalom a sz�nni nem akar� t�rzsi �s csal�di visz�lyok, valamint Oroszorsz�g �s Nagy-Britannia gyarmatos�t� t�rekv�sei k�vetkezt�ben n�gy �n�ll� fejedelems�gre bomlott: Her�t, Kabul, Kandah�r �s Pesav�r ter�let�n.
A modern vil�gt�rt�nelembe az orsz�got Zaman sah (ur. 1793-1801) kapcsolta be azzal, hogy a Brit Kelet-Indiai T�rsas�ggal szemben francia sz�vets�gre l�pett, �s �g�retet tett Anglia indiai birtokai elleni t�mad�sra. �g�ret�t be is v�ltotta, �s n�gy �zben hatolt be �szak-Indi�ba, elfoglalva Pandzs�b jelent�s r�sz�t. Zaman sah tr�nr�l val� letasz�t�sa ut�n k�t �vtizeden kereszt�l Afganiszt�n teljes k�oszba s�llyedt, k�l�nf�le tr�nk�vetel�k l�ptek fel, �s a r�szekre bomlott orsz�gban a bels� meghasonl�s lett �rr�. 1826-t�l Doszt Muhammad em�r uralkod�s�val a k�zponti helyen l�v�, katonailag leger�sebb kabuli fejedelems�g lett a vezet� hatalom, 1850-55-ben az �zb�g �s t�dzsik k�ns�gokat, 1855-ben Kandah�rt, 1863-ban Her�tot vonta uralma al�, de az orsz�g �jraegyes�t�s�re csak ut�dai idej�n ker�lt sor. 1839-42 k�z�tt folyt Nagy-Britannia els� h�bor�ja Afganiszt�n ellen: az Indi�t�l �szakra fekv� orsz�gnak strat�giai jelent�s�ge volt a britek sz�m�ra. Az afg�n t�rzsek azonban, a t�dzsikok �s az �zb�gek seg�ts�g�vel, visszavert�k a brit csapatokat. Az 1878-80 k�z�tt zajl� m�sodik angol-afg�n h�bor�ban viszont a briteknek m�r siker�lt kik�nyszer�teni�k a gandamaki szerz�d�st (1879), amely t�bbek k�z�tt biztos�totta a brit ellen�rz�st Afganiszt�n k�lkapcsolatai felett. A legy�z�tt afg�nok ellen�ll�sa a k�s�bbiekben n�pi h�bor�ban bontakozott ki, a maiwandi csat�ban megsemmis�lt egy eg�sz brit hadsereg (1880. j�lius).

A modern �llam kialakul�sa

1880-t�l, Abdul Rahman em�r uralkod�sa idej�n kezd�d�tt meg a modern Afganiszt�n kialakul�sa, legal�bbis ami hat�rainak �s bizonyos egys�ges k�zigazgat�si form�knak a l�trej�tt�t illeti. Abdul Rahman idej�n vezettek be el�sz�r egys�ges p�nzrendszert, valamint egys�ges s�ly- �s hosszm�rt�keket. Ez alatt az id� alatt t�rt�nt meg �vsz�zadok �ta el�sz�r, hogy iztons�gban lehetett haszn�lni a kereskedelmi �tvonalakat. Ez az id�szak abb�l a szempontb�l is fontos, hogy az etnikailag afg�nnak nevezhet� t�rzsek k�z�tt meger�s�d�tt az egy�ttm�k�d�s, �s ett�l kezdve a k�zponti hatalom - a t�bbi nemzetis�gi csoporttal szemben - hat�rozottan az afg�nokra t�maszkodott.
Abdul Rahman em�r 1893-ban k�t�tte meg a brit indiai korm�ny k�l�gyi titk�r�val, Mortimer Duranddal az ut�bbir�l elnevezett szerz�d�st, amely kialak�totta a hat�rvonalat Afganiszt�n �s Brit India k�z�tt (ez a hat�rvonal mindm�ig l�tezik Afganiszt�n �s Pakiszt�n k�z�tt), ezzel kett�osztotta a pastu ter�leteket, ami a pastuk felkel�s�hez vezetett. A britek v�res megtorl�sokkal sem tudt�k megt�rni a felkel�st. 1907-ben a nagyhatalmak az afg�nok megk�rdez�se n�lk�l az orosz-brit szerz�d�sben Afganiszt�nt brit befoly�si �vezett� min�s�tett�k, amivel csak tov�bb sz�tott�k a f�ggetlens�gi t�rekv�seket. 1919-ben a f�ggetlens�g�rt k�zd� ifj�afg�n mozgalom k�pvisel�je, Amanullah jutott hatalomra, aki kinyilv�n�totta az orsz�g f�ggetlens�g�t. Ez a harmadik angol-afg�n h�bor�t vonta mag�val, amit az 1921-ben a ravalpindi szerz�d�s z�rt le. Amanullah val�s�gos n�ph�s lett, aki a n�pgy�l�st�l a "Ghazi" (gy�zedelmes) titulust is megkapta. A sz�mukra kedvez�tlen hadi helyzet alakul�sa folyt�n a britek k�nytelenek voltak elismerni Afganiszt�n �n�ll�s�g�t. Az 1920-as �vek v�g�n az orsz�g megkezdte k�lkapcsolatainak ki�p�t�s�t (bar�ts�gi szerz�d�s Szovjet-Oroszorsz�ggal, T�r�korsz�ggal, Ir�nnal) �s belpolitik�j�nak moderniz�l�s�t (a rabszolga-kereskedelem teljes megsz�ntet�se, az iskola�gy �s az igazs�gszolg�ltat�s �llami k�zbe v�tele, k�ztehervisel�s bevezet�se, az els� alkotm�ny kihirdet�se). 1926-ban kiki�ltott�k az Afg�n Kir�lys�got, az em�r felvette a padisah titulust. 1928/29-ben a t�rzsi arisztokr�cia vezet�s�vel felkel�s t�rt ki, �s Amanullah kir�lyt sz�m�zet�sbe k�nyszer�tett�k. A belpolitikai fesz�lts�g, a kezd�d� polg�rh�bor� id�szak�t a kor�bbi f�ggetlens�gi h�bor�ban n�pszer�s�get szerzett Muhammad Nadir k�n z�rta le, aki csapataival Kabulba vonult, �s ott sahh� ki�ltatta ki mag�t. Nadir sah folytatta Amanullah reformjait, meggyilkol�sa (1933) ut�n fia, Zahir sah is nyitott volt a moderniz�ci� ir�ny�ban.
A sahi uralom idej�n az orsz�g bizonyos moderniz�l�s�val p�rhuzamosan az iszl�m szerepe, k�l�n�sen vid�ken, nem sokat v�ltozott. A v�rosokban a vall�si vezet�k egy r�sze t�mogatta a t�rsadalmi moderniz�ci�t, amely az iszl�m moderniz�ci�j�t is jelentette, hiszen egyebek mellett a n�k tanulhattak �s munk�t v�llalhattak, nem volt t�bb� k�telez� a test mellett az arcot is elfed� burqa visel�se stb., �m a vid�ki vall�si vezet�k tov�bbra is nagyon konzervat�van szeml�lt�k ezeket a v�ltoz�sokat.
�sszess�g�ben m�gis azt mondhatjuk, hogy Zahir sah uralkod�sa alatt az afg�n monarchia �vatos, m�rs�kelt politik�ja r�gen nem l�tott stabilit�st hozott az orsz�gnak. A m�sodik vil�gh�bor�ban Afganiszt�n semleges maradt, �gy tov�bb fejl�dhetett. 1964-ben �letbe l�ptett�k az �j alkotm�nyt, amely az abszol�t monarchi�t alkotm�nyos monarchi�v� v�ltoztatta. Sz�mos sikeres gazdas�gfejleszt�si program (�nt�z�s, �t�p�t�s) f�z�dik nev�hez, �s mindv�gig sikerrel �rizte meg Afganiszt�n f�ggetlens�g�t.
Az 1970-es �vek elej�n az orsz�gban �h�ns�g puszt�tott, a pakiszt�ni hat�r k�zel�ben �l� pastuk k�r�ben ism�t fell�ngolt auton�miat�rekv�s�k, a p�rtpolitikai egyens�ly meggyeng�lt: demokratikus �talakul�st k�vetel� baloldali, illetve az iszl�m paps�g �ltal t�mogatott, nyugatos�t�st ellenz� jobboldali csoportok alakultak, majd 1973-ban a baloldali Parcsam (Z�szl�) P�rt �ltal t�mogatott �llamcs�ny megd�nt�tte a monarchi�t �s kiki�ltotta a k�zt�rsas�got. Muhammad Daud herceg, minisztereln�k (a kir�ly s�gora �s unokafiv�re) lett a k�zt�rsas�gi eln�k. A kir�ly a palotaforradalom idej�n �ppen R�m�ban tart�zkodott. A tr�nr�l hivatalosan egy h�nap m�lva mondott le.