Indon�zia

Indon�z k�zt�rsas�g Indon�z nyelven: Republik Indonesia A majdnem 3700 szigetb�l �ll� Indon�zia (Indon�z K�zt�rsas�g) mintegy hidat k�pez �zsia �s Ausztr�lia k�z�tt. Az orsz�g tal�n egyik legjellemz�bb von�sa, hogy igen sok kult�ra tal�lkozik a szigetei alkotta t�rs�gben: Indon�zi�ban 200-300 etnikai csoportot tartanak sz�mon. Indon�zia szigetei 8 milli� km² kiterjed�s� tengerr�szen sz�r�dnak sz�t az Indiai-�ce�n �s a Csendes-�ce�n v�laszt�vonal�ban. A legnagyobb szigetek: J�va (itt tal�ljuk a f�v�rost, Jakart�t is), Szum�tra, Borne� �s Celebesz. A szigetvil�g nagy r�sz�t hegyl�ncok h�l�zz�k be, jelent�s a vulkanikus m�k�d�s. A hegyvonulatokat v�ltoz� sz�less�g� parti s�ks�gok �vezik. A part menti s�vokban mocsaras erd�kkel, beljebb tipikus tr�pusi es�erd�kkel tal�lkozhatunk, melyek roppant fajgazdags�gukn�l fogva is igen �rt�kes term�szetes �l�helyeket k�peznek. A ter�let id�j�r�s�ban egyenl�t�i fekv�s�n�l fogva a tr�pusi monszun a meghat�roz�: a h�m�rs�klet az �v eg�sz�ben magas, �s sok a csapad�k. Az Indon�z-szigetvil�g az ember �ltal legkor�bban ben�pes�tett ter�letek egyike. Az indon�z n�p �seinek t�bbs�ge �zsia fel�l �rkezett az i. e. 1. �vezred elej�n, majd India ir�ny�b�l �rkeztek jelent�sebb csoportok. A hinduizmus behat�s�t az i. sz. 7. sz�zadt�l a buddhizmus t�rh�d�t�sa k�vette. A kereskedelmi szempontb�l k�zvet�t� szerepet j�tsz� t�rs�gben sz�mos �llam sz�letett az ezt k�vet� id�szakban. A 16. sz�zadt�l jelentek meg a nyugat-eur�pai gyarmatos�t�k: el�bb portug�l, k�s�bb holland befoly�s alakult ki. A holland terjeszked�s csak a 20. sz�zad elej�re �rte el cs�cspontj�t, azonban ekkorra m�r fel�ledt az indon�z f�ggetlens�gi mozgalom is. 1942-ben jap�n megsz�ll�s al� ker�lt a ter�let, majd a fegyverlet�tel ut�n az indon�z nacionalista er�k kiki�ltott�k Indon�zia f�ggetlens�g�t, amelyet Hollandia is k�nytelen volt elismerni. Az �n�ll�s�g megszerz�se ut�n azonban diktat�rikus �llamir�ny�t�s l�pett fel, a tekint�lyelv�s�g �s a korrupci� t�rnyer�s�vel cs�kkent a belpolitikai stabilit�s, tov�bb� gazdas�gilag is er�sen megromlott az orsz�g helyzete, mindez t�bbsz�r is belvillong�sokhoz vezetett. Az 1980-as �vekt�l ugyanakkor lass� liberaliz�ci� indult meg, amely gazdas�gi moderniz�ci�val �s �l�nk�l� k�lpolitikai aktivit�ssal t�rsult. Az orsz�g gazdas�gi �let�t a mez�gazdas�g dominanci�ja jellemzi, legal�bbis a foglalkoztatottak ar�ny�t illet�en - a legfontosabb term�ny a rizs; exportra el��ll�tanak m�g te�t, k�v�t, f�szern�v�nyeket. Jelent�s a t�rs�g �sv�nykincsk�szlete is: az �n-, a r�z-, a mang�n�rc, a bauxit, valamint a sz�nhidrog�nek b�ny�szata a legmeghat�roz�bb. Az ipart legink�bb a mez�gazdas�gi �s �sv�nyi term�k�k feldolgoz�sa k�pviseli. Ter�let: 1 919 317 km2. Lakoss�g: 189 136 000 f�. N�ps�r�s�g: 98,5 f�/km2. F�v�ros: Jakarta. �llamforma: k�zt�rsas�g. K�zigazgat�si beoszt�s: 24 tartom�ny (propinsi), 1 f�v�rosi ker�let (daerah khusus ibukota), 1 v�rosi ker�let (daerah istimewa). P�nznem: 1 rupiah (r�pia) = 100 sen. Hivatalos nyelv: indon�z (Bahasa Indonesia). Egy�b besz�lt nyelvek: j�vai, szundai, madurai, mal�j, bali, batak, bugisz, acsin, bandzsar, szaszak, lampung, makassari, redzsang. N�pek: indon�z (mal�j), j�vai, k�nai. Vall�s: mohamed�n (90%), kereszt�ny (5%), hindu, buddhista (3%), egy�b (2%). Sz�let�skor v�rhat� �lettartam: f�rfiak 68 �v, n�k 61 �v N�pesebb telep�l�sek: Jakarta 8 223 000, Surabaya 2 443 000, Bandung 2 057 000, Medan 1 730 000, Semarang 1 249 000, Palembang 1 141 000. Term�szetf�ldrajzi jellemz�: F�ld�nk legnagyobb szigetvil�g�nak 7 nagy �s 3000-n�l t�bb kis sziget�t elfoglal� orsz�g ter�let�n tr�pusi �serd�vel bor�tott alf�ldek �s hegys�gek v�ltj�k egym�st. Jellemz�je a r�vid, de s�r� foly�h�l�zat, gyakori a f�ldreng�s �s az �l�nk vulk�ni tev�kenys�g. Legmagasabb pontja: Puncak Jaya 5030 m (�j-Guinea sziget�n). Legjelent�sebb foly�k: Kapuas, Digul, Mamberamo. Legnagyobb tavak: Toba-t�, Towuti-t�. Gazdas�g: agr�r-ipari orsz�g. Egy f�re jut� GNP: 670 doll�r. Nemzeti �nnep: augusztus 17. Janu�ri k�z�ph�m�rs�klet: 26º C J�liusi k�z�ph�m�rs�klet: 27º C Jakarta t�vols�ga Budapestt�l a f�ldg�mb�n m�rve: 10450 km Z�naid�-elt�r�s Budapesthez viszony�tva: +6 �ra K�zleked�s: Vasutak hossza: 6521km, ebb�l 125 km villamos�tott. K�zutak hossza:244 164 km. Legfontosabb kik�t�k: Dumai (k�olaj), Jakarta-Tanjunk Priok, palembang (k�olaj), Belawan, Surabaya, Padang, Balikpapan. Nemzetk�zi rep�l�terek: Jakarta, Medan, Balikpapan, Denpasar, Jayapura, Pekanbaru, Pontianak. K�lkereskedelem: Kiviteli cikkek: k�olaj, fa, gumi, f�ldg�z, �n�rc, �lelmiszerek, k�olajterm�kek, kopra, k�v�, nikkel�rc, doh�ny. Behozatali cikkek: g�pek �s berendez�sek, vegyszerek, �lelmiszerek, nyersanyagok. Legfontosabb k�lkereskedelmi partnerek: Jap�n, USA, Szingap�r, N�metorsz�g, Hollandia, Nagy-Britannia, Malajzia, Ausztr�lia, Trinidad �s Tobago.