As�ka kereke A nemzeti lobog�n a fels� s�v s�fr�nys�rga sz�n�, az als� z�ld, a k�z�ps� feh�r. Ebben a mez�ben egy tengerk�k sz�n� k�ll�s ker�k l�that�. A k�ll�s ker�k As�ka kir�ly jelv�nye volt, aki a h�res Maurja-dinaszti�b�l sz�rmazott, �s az � uralkod�sa alatt (i. e. 272-231) �rte el a f�nykor�t az indiai Maghada Birodalom. As�ka a legend�k szerint kezdetben kegyetlen�l uralkodott, m�gnem egy csod�s esem�ny megt�r�tette. A kir�ly parancs�ra Samudra buddhista keresked�t forr� v�zzel telt �stbe tett�k, hogy �lve megf�zz�k. A keresked�nek azonban nem �rtott a forr� v�z, s�t az �st alatt a t�z is kialudt, �s sehogyan sem tudt�k �jra�leszteni. A kir�ly, aki szemtan�ja volt az esem�nynek, megd�bbent a csod�t�l. A keresked� ekor a buddhizmus erej�r�l kezdett el besz�lni As�k�nak, aki nemcsak hogy elfogadta az �j vall�s tanait, hanem eg�sz birodalm�ban k�telez�v� tette. A kir�ly 84 ezer darabra apr�tatta Buddha erekly�it, sz�tk�ldte azokat orsz�g�ba, �s elrendelte, hogy a szent erekly�k f�l� kupol�s �p�leteket (szt�p�kat) �p�tsenek. As�ka b�lcs �s er� uralkod�nak bizonyult. [szerkeszt�s] A hinduk �s a hinduizmus A hinduizmus �letforma, szeml�let, erk�lcsi vil�gk�p, �s nem egyszer� vall�s. Az Indus v�lgy�be benyomul� �rja n�pek �si vall�sa k�l�nb�z� istenek tisztelet�b�l �s v�ltozatos �ldozati szertart�sokb�l �llt. Ezek szab�lyait, im�ds�gait, �s �nekei az �rja papok, a br�hmanok i. e. 1000 k�r�l szent k�nyvekbe, a V�d�kba foglalt�k. E korai tanok szerint a vil�g �r�kk�val� �s v�ltozatlan. A k�s�bbi szent k�nyvekben a sok isten helyett mindink�bb egy f�isten, Brahm� ker�lt el�t�rbe. Nagy hatalm�t n�gy feje, �s n�gy karja fejezi ki: mindegyik kez�ben a vall�s egy.egy jelv�ny�t tartja. A templomi festm�nyeken gyakran l�that� feles�ge is, Szaraszvat� , a b�lcsess�g istenn�je. A Brahm�ra vonatkoz� m�toszok kialakul�s�val h�tt�rbe szorul a t�bbi isten, �s kialakul a br�hmanizmus. A n�p azonban nem feledkezett meg r�gi isteneir�l, melyek k�z�l kett�nek, Visnu nak �s Siva nak nagy tisztelete volt. A f�papok megpr�b�ltak valami egys�get l�trehozni a n�p �ltal tisztelt istenek, �s a saj�t elk�pzel�s�k szerinti f�isten, Br�hma k�z�tt, �gy megsz�letett az egy fejel, de h�rom arccal �br�zolt Trim�rti de ez nem nagyon terjedt el. I. e. a 4. sz�zadban fellobbant a buddhizmus l�ngja. Buddha tanai, a tisztas�g, t�relem, �s a k�ny�r�letess�g hamar elterjedt az orsz�gban. Kialakult a j�ga, mely szerint az ember testi �s szellemi �sszpontos�t�ssal, elm�lyed�ssel eljuthat a teljes megvil�gosult�g �llapot�ba. V�g�lis ez a hinduizmus. Tan�t�sa szerint az ember lelke nem hal meg, hanem alacsonyabb vagy magasabb l�tform�ban sz�letik �jj�. Az ember v�gc�lja, hogy lelke ebb�l a k�rforg�sb�l egyre magasabbra ker�lve felold�djon a vil�gmindens�gben. Az ide vezet� utat az im�dkoz�snak, a aj� cselekedteknek tekintik. A hinduizmus tan�t�sa belenyugv�sba, a rend elfogad�s�ra nevelte a n�pet. Nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy a t�rsadalom kretei megmerevedtek, �s ez csaknem napjainkig fennmaradt. [szerkeszt�s] States and union territories Main article: States and Territories of India India is divided into twenty-eight states (which are further subdivided into districts), six Union Territories and the National Capital Territory of Delhi. States have their own elected government, whereas Union Territories are governed by an administrator appointed by the union government, though some have elected governments. Indiai �llamok �llamok: Andhra Pradesh Arunachal Pradesh Assam Bihar Chhattisgarh Goa Gujarat Haryana Himachal Pradesh Jammu and Kashmir Jharkhand Karnataka Kerala Madhya Pradesh Maharashtra Manipur Meghalaya Mizoram Nagaland Orissa Punjab Rajasthan Sikkim Tamil Nadu Tripura Uttaranchal Uttar Pradesh West Bengal Union Territories: Andaman and Nicobar Islands Chandigarh Dadra and Nagar Haveli Daman and Diu Lakshadweep Pondicherry National Capital Territory: Delhi