Augusztus 29-�n, h�tf�n, a Karib-tengeren fekv� Jamaika t�bb v�ros�ban l�zad�s t�rt ki. A t�bb ezer t�ntet� �tblok�dokat emelt, �s meg�ll�totta a v�rosokba tart� forgalmat.

A Jamaica Gleaner c�m� napilap szerint a felkel�s az�rt t�rt ki mert a nemzeti energiaszolg�ltat� emel�st jelentett be az �ramszolg�ltat�s k�lts�geiben. Ugyanakkor a t�ntet�seket a roml� infrastrukt�ra ellen is ir�ny�tott�k, melynek p�ld�ja az utak, �s szennyv�zcsatorn�k rossz �llapota, az alacsony b�rek, �s az egyre n�vekv� er�szak a szigeten.

A Falmouth nev� �szaki v�ros polg�rmestere a t�ntet�k mell� �llt, �s kijelentette: „ennek m�r sokkal hamarabb meg kellett volna t�rt�nnie”.

A t�ntet�sek j�l visszat�kr�zik Latin-Amerika �s a karibi t�rs�g hangulat�t. Augusztusban Ecuador olajban gazdag r�gi�i fell�zadtak a korm�ny ellen, azt k�vetelve hogy az olajprofitok ne a multinacion�lis nagyv�llalatok, �s korrupt k�pvisel�k zseb�be v�ndoroljanak, mik�zben a n�p nyomorban �l �s nincs el�g munk�ja. Tagadhatatlan, hogy a venezuelai Boliv�ri Forradalom p�ld�ja megmutatta a szomsz�dos orsz�goknak hogy az olajprofitokat lehet arra is haszn�lni hogy n�velj�k vel�k az �letsz�nvonalat, �s ez nagy szerepet j�tszik a kontinens egyre n�vekv� �ntudat�ban.

Jamaika egy potenci�lisan gazdag orsz�g. Amellett hogy n�pszer� �d�l�si hely �s a reggae sz�l�haz�ja, ezen a viszonylag kicsi szigeten �ri�si mennyis�g� bauxit van, mely az alum�niumgy�rt�s alapvet� nyersanyaga. �vtizedekig ez az ipar�g egyed�l az Egyes�lt �llamok nagyv�llalatainak kez�ben volt. T�bb milli� szeg�ny jamaikai szemtan�ja annak ahogyan a megtermelt profitok kiv�ndorolnak az Egyes�lt �llamokba, �s a helyi uralkod� elithez.

Michael Manley hagyat�ka

Jamaika politikai t�rt�nelme ragyog� p�lda arra hogy a szoci�lis reformok nem �letk�pesek a kapitalista rendszerben. 1972-t�l 1980-ig egy baloldali eln�k vezette Jamaik�t. Michael Manley (1924-1997) a politikai karrierj�t mint a cukorn�dipari dolgoz�k szakszervezeti vezet�je kezdte. 1970-ben els�pr� t�bbs�ggel megv�lasztott�k �t �s p�rtj�t, a Nemzeti N�pp�rtot. B�r Manley t�bbsz�r kihangs�lyozta hogy � nem marxista, m�r korm�nyz�s�nak kezdete �ta t�madta �t mind a helyi uralkod� elit, mind Washington. Ennek az oka az volt, hogy Manley bevezetett t�bb halad� t�rv�nyt is, melyek jav�tottak a munk�sok, a n�k, �s a gyermekek helyzet�n. Korm�nya tov�bb� l�trehozott tem�rdek munkahelyet a k�zell�t�sban, �s fejlesztett az oktat�si rendszeren, az eg�szs�g�gy�n, valamint az otthonteremt�si felt�teleken �s a mez�gazdas�gon.

Manley politik�ja teljesen elfogadhatatlann� v�lt a kor�bbi amerikai eln�k, Nixon, majd az �t k�vet� Ford sz�m�ra, mivel ezeket a reformokat a bauxit �r�nak n�vel�s�vel seg�tette el�. Valamint Manley t�mogatta Puerto Rico f�ggetlens�g�t az Egyes�lt �llamokt�l, seg�tett az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak (ANC) az Apartheid rezsimmel szemben D�l-Afrik�ban, �s jav�totta Jamaika �s Kuba kapcsolat�t. Amikor Fidel Castro megl�togatta Jamaik�t 1977-ben, kit�r� lelkesed�ssel �dv�z�lte �t t�bb ezer ember. Ugyan�gy mint Ch�vez, Manley is kijelentette hogy a szocializmus egy „�letk�pes alternat�va”. De, a gazdas�got mag�nk�zben hagyta.

Gazdas�gi szabot�zs

Az egyes�lt �llamokbeli �s jamaikai burzso�zia Manley reformjaira gazdas�gi szabot�zssal v�laszolt, kihaszn�lva azt hogy uralmat gyakoroltak a gazdas�g felett, �s avval hogy politikai er�szakra buzd�tott titkos m�veletekkel. A CIA hadm�velet�nek legismertebb �ldozata a Bob Marley, a reggae-szuperszt�r volt. Ny�ltan t�mogatta Manleyt, �s 1976-ban egy jobboldali fegyveres l�v�st m�rt r�, mely s�lyosan megsebes�tette.

A gazdas�gi probl�m�k �s az egyre n�vekv� er�szak miatt Michael Manley elvesztette a v�laszt�sokat 1980-ban, jobboldali ellenfel�vel, Edward Seag�val szemben. Ezut�n a szigeten az Egyes�lt �llamok �ltal finansz�rozott b�nszervezetek a maguk �let�t kezdt�k �lni. Jamaika lett a kokainkereskedelem nemzetk�zi k�zpontja, �s majdnem minden nap �rkeznek jelent�sek a napilapokhoz arr�l hogy er�szakos l�v�sek d�rd�ltek a gengszterek �s a rend�rs�g k�z�tt, vagy az egym�ssal rivaliz�l� band�k k�z�tt. Nem sok maradt a hetvenes �vek szoci�lis fejleszt�seib�l. Manley r�vid id�re visszat�rt a korm�nyz�sba 1989-ben, de a reformista programja nem volt hat�ssal a n�p �letk�r�lm�nyeire. Most a jamaikai munk�sok �jra �ntudatra �brednek, �s felismerik az oszt�lyharc jelent�s�g�t. Amire most legjobban sz�ks�g�k van az egy szervezet, �s egy vezet�s�g, amely nem ism�tli meg a m�lt hib�it.

Jamaika t�rt�nelm�b�l sokat lehet tanulni. El�sz�r is, fel kell ismern�nk hogy az oszt�lyharc eredm�nyei sosem tart�sak addig am�g a kapitalizmus l�tezik. M�sodszor, az imperialist�k sosem fognak �dzkodni att�l hogy er�szakhoz folyamodjanak, vagy �ppen sz�vets�gre l�pjen a szervezett b�n�z�ssel. Annak ellen�re hogy szavakban isten�tik, a „demokr�cia” sz�mukra nem jelent semmit. Csup�n a gazdas�gi kiv�lts�gaikat akarj�k megv�deni. Harmadszor, a burzso�zia felhaszn�lja a gazdas�gi fegyvereit minden olyan korm�nnyal szemben akik megpr�b�lnak halad� int�zked�seket foganatos�tani. Mindaddig, am�g a gazdas�g f� r�szei mag�nk�zben vannak, a gazdagok szabot�zsa lehets�ges marad. A gazdas�gi stagn�ci� a munk�sok bizalm�t legyeng�ti, �s az ellenforradalom z�ld utat kap.

Amikor Ch�vez ellenszeg�lt az Egyes�lt �llamok haderej�nek, majd az USA-beli „drogk�nyszer�t� korm�nynak”, �s most az �szak-amerikai protest�ns pr�dik�toroknak, ezek az int�zked�sek nem t�rt�ntek hi�baval�an. Felett�bb sz�ks�ges volt ezeket megtenni, az�rt hogy Venezuel�t megv�dje att�l hogy sz�tzil�lja az er�szak terjed�se.

Ugyanakkor, ez nem lesz el�g. Egy olyan gazdas�g, mely mag�nk�zben van, egyenl� a reakci� tr�jai falov�val. V�gs�soron, a gazdas�g f� r�szeinek �llamos�t�sa, munk�svezet�s alatt, az, amire sz�ks�g van most az�rt hogy meger�s�ts�k a forradalom eredm�nyeit.