Norv�gia, a term�szetim�d�k paradicsoma
Sehol nincs annyi v�zes�s, fjord �s gleccser, mint itt. Csak �lsz a sz�ll�sod terasz�n �s egy l�p�st sem kell tenned a kil�t�s�rt. Csak �lsz �s nem hiszed el, hogy mindez val�s�g. Pr�b�lod megjegyezni amit l�tsz, de tudod, hogy alig fog siker�lni, lehetetlen m�g felfogni is ezeket a hihetetlen m�reteket, ezt a d�bbenetes dimenzi�t. Minden m�sodperc�t ki akarod �lvezni ennek az utaz�snak, csak �gy lehetsz biztos abban, hogy eml�kezni fogsz n�h�ny elk�pesztõen sz�p helyre a vil�gb�l.
Egyed�l�ll�an v�ltozatos: n�hol 6oo m magas meredek szikl�k �ltal hat�rolt fjordok, vir�gz� l�pvid�k 3oo m�terrel a tengerszint felett, hosszan elny�l� fenns�k vagy egy v�zes�s mely �vsz�zadok �ta szabadon z�dul al� 2oo m magasb�l, gleccser mely b�szk�n bukkan elõ a hegyekbõl, egy szikla mely csak ritk�n jut napf�nyhez �s t�len elfedik a hull�mok, s az �gbolt, mely a napszakok �s az idõj�r�s v�ltoz�sa szerint minderre felteszi a koron�t.

Elhelyezked�s, �ghajlat
A Skandin�v-f�lsziget nyugati r�sz�n tal�lhat� orsz�g hat�rai Sv�dorsz�g, Finnorsz�g �s Oroszorsz�g. Itt tal�lhat�k Eur�pa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norv�g fjordok is. Norv�gi egy r�sze az �szaki Sarkk�rh�z tartozik, ennek ellen�re nyugati partvid�ke nem jeges, mivel a Golf �ramlat felmeleg�ti v�z�t. Az orsz�g 27%-�t fedik erdok. Az itt �lo lappok tradicion�lis nom�d �letet �lnek �szakon. A norv�gok t�bbs�g�nek a kereskedelmi hal�szat �s a tenger k�zels�ge jelent meg�lhet�st.
Mint m�r eml�tett�k, az orsz�g �ghajlat�t erosen befoly�solja a Golf �ramlat. A legmelegebb �ltal�ban m�just�l szeptemberig van, �s novembertol m�rciusig tart a fagyos t�l.

Osl�
A legr�gibb skandin�v fõv�ros, melyet Harald Hardrada 1050-ben alap�tott. A v�ros 1624-ben le�gett, teljesen �jj� kellett �p�teni. Kor�bban Csristiani�nak h�vt�k, mai nev�t 1925 �ta viseli. Amit felt�tlen�l l�tni kell Osl�ban, az az Akaershus Erod �s Kast�ly, amely ma a norv�g Kitart�s M�zeum�nak is helyet ad. Az �p�letben gyakran rendeznek sz�nh�zi eload�sokat, koncerteket �s t�ncfesztiv�lokat. A Vigeland Park gy�ny�rû term�szeti sz�ps�g�vel nyugodt k�rnyezetet biztos�t a piknikelo kir�ndul�knak, �s helyet biztos�t Gustav Vigeland szobr�nak �s a Viegelandnak eml�ket �ll�t� M�zeumnak is. A Nemzeti Sz�nh�z, amelynek k�l�nlegess�ge a gy�ny�rû rokok� elot�r, szint�n a parkban tal�lhat�. A Munch M�zeumban Norv�gia legh�resebb muv�sz�nek 5000 darab k�pe �s rajza van ki�ll�tva. A muv�sz legh�resebb k�pe viszont nem itt, hanem a Nemzeti Gal�ri�ban tekinthetõ meg.

Risor
Norv�gia legfestoibb kis hal�szfaluja. A k�rny�ken l�võ kis szigeteket �rdemes, az am�gy nem t�l dr�ga v�zitaxikkal megl�togatni. A kicsi szigetek k�z�l sz�ps�g�vel kiemelkedik Stangholmen, amelyen egy kis �reg �p�letben �tterem �s b�r muk�dik.

Bergen
K�z�p-Norv�gia t�rt�nelmi v�rosa Bergen, amely kultur�lis l�gk�r�vel igen kellemes turistac�lpont, foleg azoknak, akik a fjordok sz�ps�geiben szeretn�nek gy�ny�rk�dni. Innen k�nnyed�n megk�zel�theto az orsz�g leghosszabb fjordja a Sognejord �s a legm�lyebb a Hardangerfjord, valamint a Jostedalsbreen gleccser �s a Geirangerfjord csod�latos v�zes�sei. Szint�n nem messze tal�lhat� a felhovel bor�tott Tollveggen hegy, mely a hegym�sz�k paradicsoma.

Tromso
K�l�nleges, vid�m hangulat�val csalogatja a turist�kat. Utcai zen�szek, pubok, kultur�lis esem�nyek sz�nes�tik a v�ros turisztikai k�n�lat�t. A Tromso M�zeum igen �lethuen mutatja be a lappok �let�t �s szok�sait. S�el�si lehetos�g a m�g�tte elter�lo hegyekben van.

Jotunheimen Nemzeti Park
A Jotunheimen Nemzeti Park Norv�gia legvadabb turisztikai desztin�ci�ja. Sogndal �s Lom v�rosok k�z�tt, K�z�p-Norv�gi�ban helyezkedik el. T�bb mint 60 gleccser�vel, v�zes�seivel, v�lgyeivel, m�ly tavaival val�ban szemet gy�ny�rk�dteto l�tv�nyt ny�jt. Az ide vezeto �ton rengeteg sz�ll�shely v�rja a kir�ndul�kat.

�tel-ital
A tipikus norv�g �telek a laks (grillezett lazac), a reker (garn�lar�k) �s a torsk (tokehal). Kar�csonykor nagyon kedvelt a lutefisk (fott, aszpikos tokehal). Kedvenc sajtjuk a barna sz�nû, kicsit �desk�s �zû geitost, ehhez sz�vesen fogyasztanak heringet. Alkoholt ne keress�nk az orsz�gban, mert mint m�s skandin�v orsz�gban itt sem k�nnyû hozz�jutni.