Az Indiai-�ce�n gy�ngyszeme
Ez a gy�ny�rû sziget az Indiai-�ce�n egyik legszebb, egyre t�bbek �ltal ismert turisztikai desztin�ci�ja. R�gebben, ha az ember tr�pusi szigetet eml�tett, mindenki a karibi t�rs�gre vagy a Csendes-�ce�nra gondolt. M�ra ez megv�ltozott, kedvezõ �rai �s csod�latos k�rnyezete �vrõl-�vre t�bb turist�t vonz, �s napjainkban m�r Mauival �s Martinique-el eml�tik egy lapon. B�r Afrik�hoz esik a legk�zelebb, t�rt�nelm�ben �s �let�ben a brit, a francia �s az indiai hat�s �rv�nyes�l legink�bb. Az �ttermekben, k�v�h�zakban a legismertebb szigetorsz�gi �s francia �teleket �lvezhetj�k mik�zben indiai zene sz�l. �rdemes teh�t iderep�lni, mivel a kellemes tengerparti pihen�st ez az �rdekes h�rmass�g m�g egyedibb� teszi.

Port-Louis
A fõv�ros, a sziget �szaknyugati r�sz�n fekszik. Napk�zben ny�zsgõ, forgalmas kereskedelmi k�zpont, �jszaka pedig a sz�rakoz�s� a v�ros. A Le Caudan s�t�nyon forr a levegõ, rengeteg kaszin�, mozi, �zlet, b�r, �tterem �s disco sz�rakoztatja a vend�geket. A piac szerves r�sz�t k�pezi a v�ros �let�nek, forgatag�ban mindenf�le egzotikus gy�m�lcs�t, z�lds�get, halat, aj�nd�kt�rgyat �s fûszert v�s�rolhatunk. A Term�szett�rt�neti M�zeum a 17. sz�zadt�l kezdve mutatja be a galambok, dod�k �s egy�b k�l�nleges mad�rfajok �let�t. �rdemes megtekinteni a Postam�zeumot is, ahol nagyon r�gi b�lyegkollekci�kat mutatnak be. Akiket az iszl�m �p�t�szet �rdekel, mindenk�ppen l�togassa meg az 1850-ben �p�lt Jummah mecsetet valamint az Adelaide erõd�t. A v�ros �szakkeleti r�sz�nek legnevezetesebb l�tnival�ja P�re Laval s�rja, ahol �vrõl-�vre zar�ndokok ezrei pr�b�lnak erõt mer�teni az eml�khelybõl.

Botanikus kert
A Seewoosagur Ramgoolam botanikus kert a Pamplemousses nevû kicsiny falucska mellett tal�lhat�. A kert k�l�nleges n�v�nyeivel Mauritius egyik legfontosabb l�tnival�ja.

Moka
Moka a fõv�rost�l d�lre fekszik. Egyeteme mellett az indiai bev�ndorl�k m�zeum�r�l h�res. Akit �rdekel a t�rt�nelem, az tekintse meg a Le R�duit �p�letet, melyet 1874-ben �p�tettek, de j� ha tudjuk, hogy az �p�let csak �vente k�t napot tart nyitva m�rciusban �s okt�berben. Az 1830-as �vekben �p�lt Eureka H�zat 1986-ban nyitott�k meg a nagyk�z�ns�g elõtt. Ki�ll�t�si anyaga mûv�szeti, zenei alkot�sokb�l, antik t�rk�pekbõl �s k�nai valamint indiai h�ztart�si eszk�z�kbõl �ll.

Curepipe
Curepipe nevezetess�gei: a Hotel de Ville, a botanikus kert, a Trou aux Cerfs valamint a Tamarind v�zes�s.

Lakoss�g
Hivatalos nyelv az angol, de haszn�latos a kreol, francia, hindi �s k�nai nyelv is. Mauritiuson jelenleg 1 milli� lakos �l, melynek egy�t�de a v�rosokban. A h�võk t�bb mint fele hindu vall�s�, 30%-a r�mai katolikus, valamint muszlim �s buddhista.

�ghajlat
Nagys�g�t tekintve a sziget k�r�lbel�l Luxemburg 2/3-�t teszi ki. Ter�lete mind�ssze 1860 n�gyzetkilom�ter. A sziget vulk�ni eredetû, de jelenleg egyetlen egy mûk�dõ vulk�nja sincsen. A tengerpartok sz�ps�g�t �s k�l�nlegess�g�t a feh�r homok mellett a korallok sz�nes k�pzõdm�nyei adj�k. Nagy figyelmet ford�tanak a helyiek a k�rnyezetv�delemre, a legnagyobb term�szetv�delmi ter�let, a Fekete foly� torkolatvid�k�n kialak�tott nemzeti park. A keleti partvid�k idõj�r�sa nagyban elt�r a nyugati ter�letek�tõl. Az orsz�g keleti r�sze janu�rban �s febru�rban sokkal sz�razabb, a csapad�k nagy r�sze a hegyekben, a k�z�psõ �s a nyugati t�jakon hullik. A legmagasabb hõm�rs�klet janu�r �s �prilis k�z�tt m�rhetõ, a legkellemesebb idõ (20-24 C�) j�lius �s szeptember k�z�tt van.

P�nz
A helyi p�nzegys�g a mauritiusi r�pia /MUR/, apr�p�nze a cent. 1 r�pia=100 cent. Ezen k�v�l fizetni lehet valamennyi ott bev�lthat� valut�val, utaz�si csekkel. Hitelk�rty�k haszn�lhat�ak a sz�llod�kban, bankokban �s az �zletekben is.

Beutaz�si felt�telek
14 napos ott-tart�zkod�s eset�n nincs sz�ks�g v�zumra. Az �tlev�lnek a haza�rkez�s ut�n m�g min. 3 h�napig �rv�nyesnek kell lennie. A legk�zelebbi magyar k�lk�pviseleti szervek D�l-Afrik�ban tal�lhat�k. Elutaz�skor a rept�ren kb. 10 USD helyi ad�t kell fizetni.

V�s�rl�s
Mauritius a v�s�rl�k paradicsoma, mivel kitûnõ minõs�gû �ruk tal�lhat�ak a szigeten. Legkeresettebbek a helyi szuven�rek, kagyl�k, melyek speci�lis �zletekben kaphat�k, valamint a k�zzel k�sz�tett haj�modellek, arany- �s gy�m�nt�kszerek, k�zzel k�t�tt pul�verek, k�l�nb�zõ helyi fûszerek, term�szetes eredetû esszenci�k �s olajok. Kedvezõ �ron beszerezhetõk tov�bb� a b�v�rkod�shoz, �sz�shoz, strandol�shoz sz�ks�ges kell�kek, illetve a bõrbõl k�sz�lt ruh�zati cikkek.

�tkez�s
A helyi konyha nagyon k�l�nleges �s v�ltozatos. Az �ttermek �tlapjain megtal�lhat�ak az �zsiai, a helyi kreol �s az eur�pai konyha �telei is. Legkedveltebbek a friss halk�sz�tm�nyek �s az egzotikus gy�m�lcs�k. A hotelekben az �telek b�f� jellegûek, de lehetõs�g van megl�togatni egy olyan �ttermet is, ahol k�nai �s mauritiusi specialit�sok szerepelnek az �tlapon.