HADIREP�L�S AZ I. VIL�GH�BOR�BAN

Az elsõ vil�gh�bor� sor�n a levegõ is hadsz�nt�rr� v�lt. Nem ez volt az elsõ fegyveres konfliktus, amikor ez bek�vetkezett, de az 1914 �s 1918 k�z�tti idõszakban a rep�lõg�pek l�tv�nyos fejlõd�snek indultak, �s a l�gi hadvisel�s is igen jelentõs m�rt�kben megv�ltozott.

1. A S�RK�NYBALLON

A ballonok tudatos katonai alkalmaz�sa a XVIII. sz�zad v�g�n kezdõd�tt. A fõk�nt felder�t�sre �s t�z�rs�gi megfigyel��sre haszn�lt eszk�z kezdetben g�mb alak� volt, de ez a sz�lben h�nykol�dott, nehezen volt haszn�lhat�. Hogy sz�lir�nyban lehessen tartani, �talak�tott�k, ezut�n kapta a s�rk�nyballon nevet, de a k�t�tt l�ghaj� elnevez�s is ismert volt. Majd' mindegyik hadviselõ f�l alkalmazta a t�bb sz�z k�bm�teres ballonokat, melyeket �ltal�ban 200 - 1700 m�teres magass�gi hat�rok k�z�tt haszn�ltak. Fel- �s leenged�s�ket cs�rlõk seg�ts�g�vel hajtott�k v�gre, melyeket k�zzel, vagy gõz-, benzin-, sõt az amerikai hadseregben elektromos motorral mûk�dtettek. A megfigyelõk telefon�sszek�ttet�sben �lltak a f�ldi szem�lyzettel, mely szemmel tartotta a ballonokat, mert bizonyos esetekben a megfigyelõ nem vette �szre, ha kigyulladt a burkolat felsõ r�sze. A szem�lyzet ilyenkor ejtõernyõk seg�ts�g�vel pr�b�lt menek�lni. A s�rk�nyballonok ellen kezdetben a t�z�rs�g srapnell�ved�keit vetett�k be, majd vad�sz- ill. vad�szbomb�z� rep�lõg�pekkel t�madt�k õket. A k�sõbbiekben (pl. a m�sodik vil�gh�bor�ban) az alacsonyan t�mad� rep�lõg�pek ellen l�gg�mbz�rk�nt haszn�lt�k fel a ballonokat.

2. KORM�NYOZHAT� L�GHAJ�K

A korm�nyozhat� l�ghaj�kr�l sokaknak jut esz�be Ferdinand von Zeppelin neve. A kiv�l� n�met konstruktõr val�ban kiemelkedõt alkotott a l�ghaj�k tervez�s�ben. Elt�k�lten �s nagy kitart�ssal v�gezte munk�j�t, s minderre sz�ks�g is volt, mivel a r�la elnevezett merev v�zas Zeppelinek meg�p�t�se �s �zemeltet�se igen dr�ga volt, ez�rt kezdetben nem sok t�mogat�ja akadt az �tletnek. 1914-ben a hadsereg sem igaz�n tudta, mit lehet kezdeni egy l�ghaj�val, �m mivel azok j�val magasabbra tudtak emelkedni, mint b�rmelyik rep�lõg�p, r�videsen harct�ri alkalmaz�sukra is sor ker�lt. A szikrat�v�r�val, elektromos bombakiold�val, sok egy�b m�s mûszerrel rendelkezõ n�met l�ghaj�k t�bb v�llalkoz�st hajtottak v�gre, nagy hat�t�vols�guknak k�sz�nhetõen Londont is t�bbsz�r bomb�zt�k. Kev�s k�rt okoztak ugyan, de jelentõs �lõerõt �s haditechnikai felszerel�st k�t�ttek le a h�torsz�gban. Emellett felder�tõ feladatokat is ell�ttak, mint pl. 1916-ban a skagerraki tengeri �tk�zet elõtt.
T�rfogatuk kezdetben 22 ezer, 1917-ben m�r 68.500 k�bm�ter volt, �sszes�tett motorteljes�tm�ny�k 630 l�erõrõl 2000 l�erõre emelkedett. 1916 v�g�tõl a rep�lõg�pek "utol�rt�k" a Zeppelineket, a k�vetkezõ �vben ki is vont�k õket a nyugati hadsz�nt�rrõl.
Amennyiben nem gyulladtak ki, eg�szen komolynak tûnõ s�r�l�seket is elviseltek, volt olyan eset, hogy �gy�l�ved�k tal�lt el egy l�ghaj�t, de az vissza tudott t�rni t�maszpontj�ra. A puska- �s g�ppuskatûz mind a f�ldrõl, mind a rep�lõg�pekrõl kev�s k�rt okozott, j�val nagyobb vesz�lyt jelentettek az angolok kis gr�n�tjai, melyeket fel�lrõl dobtak a Zeppelinekre, vagy a gy�jt�l�ved�kek, melyeket vagy a rep�lõk, vagy a szint�n jelentõsen fejlõdõ l�gv�delmi �gy�k lõttek r�juk. Vesztes�geket okozotak a kedvezõtlen idõj�r�si k�r�lm�nyek, vagy nemritk�n a navig�ci�s t�ved�sek is. Zeppelin mellett m�s c�gek is k�sz�tettek N�metorsz�gban l�ghaj�kat, a legismertebb a Sch�tte-Lanz volt.
A n�metek mellett a franci�k �s a britek is haszn�ltak korm�nyozhat� l�ghaj�kat, �m kevesebb sikerrel. Technol�gi�juk sem volt olyan fejlett, mint a n�metek� (b�r n�h�ny tervet siker�lt "megszerezni�k"), de a sz�ks�ges k�l�nleges nyersanyagok hi�nya, fõk�nt pedig az egyre hat�konyabb� v�l� rep�lõg�pek megjelen�se mind amellett sz�lt, hogy ink�bb ez ut�bbi eszk�zt fejlessz�k.

3. REP�LÕG�PEK

Az elsõ vil�gh�bor� alapvetõ v�ltoz�sokat eredm�nyezett a hadirep�lõg�pek alkalmaz�s�ban. Az ellens�gesked�sek megkezd�sekor gyakorlatilag egyik hadviselõ f�lnek sem volt semmilyen elk�pzel�se arra n�zve, hogy mik�nt lehetne a rep�lõg�pet mint fegyvert felhaszn�lni. Ehhez k�pest a h�bor� v�g�re a l�gierõ �n�ll� fegyvernemm� v�lt, ezzel p�rhuzamosan pedig a technol�gia is �ri�sit l�pett elõre. Rendk�v�li m�rt�kben fejlõdtek a rep�lõg�pek, a motorok, a fed�lzeti �s bombafegyverek, a h�rad�stechnika - �s a l�gv�delem is. Ezeket a t�nyezõket �sszevetve meg�llap�that� az antant egy�rtelmû f�l�nye, mely elsõsorban a rep�lõg�p �tgondolt alkalmaz�s�nak ter�n, valamint a fegyvernemen bel�li specializ�ci� magas fok�ban mutatkozott meg, de az esetek t�bbs�g�ben a haditechnik�ban is a k�zponti hatalmak elõtt j�rtak. Az anyagcsat�t nehezen b�r�, a harcok v�g�n egy�rtelmûen v�dekez�sre k�nyszer�tett N�metorsz�g viszont a vad�szrep�lõg�pek fejleszt�s�ben �s alkalmaz�s�ban tudott kiemelkedõt ny�jtani.

3.1. A kezdet

A fegyveres konfliktusokat gyors lefoly�s�nak elk�pzelõ, a vill�mh�bor�s terveket d�delgetõ hadvezet�sek a h�bor� elej�n m�g nem voltak felk�sz�lve a rep�lõg�p tervszerû felhaszn�l�s�ra, amit erõs�tett az a t�ny, hogy a technol�giai sz�nvonal �s a hadiipar lehetõs�gei sem tett�k volna ezt lehetõv�. Az elk�pzel�sek szerint a rep�lõg�p mint sporteszk�z csak felder�tõ feladatokat k�pes ell�tni, �s azt is korl�tozottan, hiszen nagyon k�r�lm�nyes a kapcsolattart�s a f�ldi szem�lyzettel.
Ennek ellen�re m�r a h�bor� elej�n keztek megmutatkozni a lehetõs�gek, melyek a rep�lõg�pben rejlettek. A felder�t�s, megfigyel�s hat�konys�g�t n�velendõ elkezdtek f�nyk�pezõg�peket szerelni a g�pekbe, s a jelzõpisztolyos, f�nyjelzõs kapcsolattart�st fokozatosan felv�ltotta a dr�tn�lk�li t�v�r�. Az �lland�an t�k�letesedõ technol�gia r�v�n a felder�t�s a h�bor� v�g�ig a rep�lõg�pek egyik legfontosabb feladata maradt, sõt specializ�l�dott is k�zel- illetve t�volfelder�tõi, valamint t�z�rs�gi megfigyelõi munkak�r�kre.
A pil�t�k hamar r�j�ttek arra, hogy a f�ldi csapatok kellõ v�delem h�j�n igencsak kiszolg�ltatottak egy fel�lrõl j�võ t�mad�ssal szemben. Elsõk�nt a francia �s angol g�pek dob�ltak hegyes "nyilakat" a n�met menetoszlopokra, de mindk�t t�bor rep�lõsei megpr�b�ltak gr�n�tokat, kis k�zi bomb�csk�kat is ledob�lni. Az elsõ idõszakban a bomb�z�s ter�n a korm�nyozhat� l�ghaj�k vitathatatlan f�l�nyben voltak, de a rep�lõg�pek teljes�tm�nymutat�i gyorsabb �temben n�vekedtek, �s v�rhat� volt, hogy megelõzik a l�ghaj�kat.
A felder�t�st v�gzõ pil�t�k az elsõ idõkben jobb�ra csak az�rt vittek magukkal k�zifegyvereket, hogyha az ellens�ges vonalak k�z�tt k�nyszer�lnek lesz�ll�sra, meg tudj�k v�deni magukat. Ennek ellen�re m�r 1914. okt�ber 4-�n megt�rt�nt az elsõ eredm�nyes l�giharc: egy francia g�p le tudott lõni egy n�met rep�lõt. Gyors fejlõd�snek indult a fed�lzeti fegyverek fejleszt�se. Kezdetben a l�gcsavark�r f�l� helyeztek el g�ppusk�kat, majd puha l�ved�kek �s ac�llemezzel megerõs�tett l�gcsavarok alkalmaz�sa r�v�n lehetõv� v�lt, hogy a g�ppusk�t a motor tengely�vel p�rhuzamosan helyezz�k el, �gy a pil�ta mag�val a rep�lõg�ptesttel c�lozhatott. A vad�szg�pek feljõd�s�nek fontos �llom�sa volt, amikor a franci�k ezen �tlet�t a h�res Roland Garros rep�lõg�p�nek elfog�sa �s tanulm�nyoz�sa ut�n a n�metek tov�bbfejlesztett�k: a holland sz�rmaz�s� Anthony Fokker 1915 nyar�ra megalkotta az �n. szinkron g�ppusk�t. Ezut�n az egyre fejlettebb mûszaki �s rep�l�si mutat�kkal rendelkezõ modellek verseng�se ker�lt elõt�rbe.
A kezdeti idõszakra jellemzõ, hogy a l�gi hadvisel�sben kialakulnak a fõbb alkalmaz�si ter�letek, l�trej�nnek az ezeknek megfelelõ, egyre specializ�ltabb g�pek, melyek egyre jobbak is lesznek. Az �ll�h�bor� pedig egyre in�bb megk�veteli, hogy �j harc�szati elveket dolgozzanak ki.

3.2. K�s�rlet a l�gi f�l�ny megteremt�s�re

1916 tavasz�n a verduni csata d�ntõ v�ltoz�st hozott a l�gih�bor� menet�ben. A technol�gi�ban is vezetõ franci�k ugyanis a harc�szati alkalmaz�sok ter�n is nagy elõnyre tettek szert, melyet r�ad�sul a n�met hadvezet�s csak k�sve ismert fel, �s �gy az antant �ri�si elõny birtok�ba jutott.
Verdunn�l a francia l�gierõ parancsnoka, Jean du Peuty a vad�szg�peket nemcsak a felder�tõk �s bomb�z�k biztos�t�sa c�lj�b�l k�ldte a n�metek ellen, hanem azzal a c�llal is, hogy teljesen semmis�ts�k meg az ellenf�l l�gierej�t. Ehhez meggondoltan tervezett bevet�sekre, rajokba, majd sz�zadokba szervezett l�gierõre volt sz�ks�g, mely k�tel�kekben tev�kenykedik, megosztva a feladatokat: a bomb�z�k m�dszeresen lerombolj�k az ellens�ges �ll�sokat �s ut�np�tl�si vonalakat, a vad�szok megv�dik a bomb�z�kat, �s megsemmis�tik az ellens�ges l�gierõt. B�r ezeket a c�lokat az antant nem tudta marad�ktalanul megval�s�tani, de szervez�s �s alkalmaz�s ter�n hatalmasat l�pett elõre.

3.3. Anyagcsata

A rep�lõket sem ker�lte el az anyagcsata, mely r�nyomta b�lyeg�t a sz�razf�ldi hadvisel�sre is. Ebben is nagy antant-f�l�ny mutatkozott, mely nemcsak a l�gireõ alkalmaz�s�ban �s a g�pek technol�gi�j�ban mutatkozott meg, hanem a hadiipar megszervez�s�ben �s kapacit�s�nak n�vel�s�ben is. Az antanton bel�l is kiemelkedett Franciaorsz�g �s Nagy-Britannia ezen a t�ren. A sz�vets�ges Oroszorsz�g rendelkezett a h�bor� elej�n a legnagyobb l�tsz�m� l�giflott�val, de gazdas�gi elmaradotts�ga miatt 1916-ra m�r erõsen r�szorult a (fõk�nt francia) seg�ts�gre.
A n�metek k�sve ugyan, de reag�ltak: õk is �tszervezt�k a gy�rt�st, egyre jobb minõs�gû g�peket �ll�tottak elõ, de a termel�s volumen�ben mindink�bb lemaradtak. Megjelentek a t�bbmotoros bomb�z�k, melyek fokozatosan felv�ltott�k a Zeppelineket, de az elsõ Anglia elleni t�mad�sokra m�g nem ker�lt sor, b�r a h�res tiszt, a tervezõnek is nagyszerû Ernst Brandenburg sz�zados vezet�s�vel m�r kezdt�k �sszevonni a g�peket a k�vetkezõ �vre tervezett akci�khoz.
1916 m�sodik fel�ben a l�gi hadvisel�sre az volt a jellemzõ, hogy a rep�lõket egyre ink�bb hadmûveleti c�lokra alkalmazt�k. Sokkal ink�bb �sszehangolt�k a l�gierõ �s a sz�razf�ldi csapatok tev�kenyked�s�t. A g�peket t�megesen, k�tel�kekben vetett�k be.

3.4. A vad�szok fõszereplõk lesznek

1917-ben az antant rep�lõg�p-termel�se majd' k�tszerese volt a n�met hadiipar�nak. Fõ c�ljuk a speci�lis feladatok ell�t�s�ra alkalmas g�pek tov�bbi t�k�letes�t�se volt. A n�metek kisebb r�szben a nagy hat�t�vols�g�, �jszakai bomb�z�sra is alkalmas, t�bbmotoros g�peket (pl. Gotha G. V) fejlesztett�k, de z�mmel a v�dekez�sre kellett helyezni�k a hangs�lyt, �gy egyre t�bb �s jobb vad�szg�pet �ll�tottak elõ. Ebben az idõben jelnet meg t�bbek k�z�tt az elsõ vil�gh�bor� egyik legismertebb g�pe, a h�romfedelû Fokker Dr I. A n�met l�gierõ is egyre szervezettebb lett, de mindezek ellen�re a f�ldi harctev�kenys�g t�mogat�sa m�r meghaladta erej�t.

A rep�lõtisztek kezdetben fõk�nt sportrep�lõkbõl �s olyan lovass�gi tisztekbõl �lltak, akik az �ll�h�bor� miatt t�tlens�gre k�nyszer�ltek. A l�giharcot lovagias �sszecsap�snak tekintett�k, maxim�lis tisztelettel viseltetve az ellenfelek ir�nt. Sokszor elõfordult, hogy nem lõttek az olyan g�pre, mely v�dekez�sre k�ptelen volt. Ez a szellem is hozz�j�rult ahhoz, hogy nagyon respekt�lt�k azokat a pil�t�kat, akik l�gigyõzelmet arattak. Ha valaki ebben el�rte a bûv�s 5-�s sz�mot, �szpil�t�nak sz�m�tott. Ut�bb persze m�r nem volt ilyen romantikus a a l�gih�bor�: a k�s�ret n�lk�li felder�tõket, bomb�z�kat ugyan�gy megsemmis�tett�k a harcok k�sõbbi szakasz�ban, mint a s�r�lt, hazafel� bukd�csol� ellens�ges vad�szt. �gy a l�gigyõzelmek sz�ma gyorsan nõtt. Ennek ellen�re elmondhat�, hogy a legeredm�nyesebb pil�t�k mindenk�ppen a "rep�l�s nagymesterei" voltak, k�z�l�k a legend�s Manfred von Richthofen volt a rekorder: 80 l�gigyõzelmet jegyzett. A legt�bb gyõzelmet jegyzett magyar pil�ta Kiss J�zsef (19) volt. Richthofenhez hasonl�an õ is bevet�s k�zben esett el. Az �szok n�vsor�t b�ng�szve tal�lkozhatunk t�bb olyan n�vvel is, akik a m�sodik vil�g�g�sben is szerepet j�tszottak, mint pl. a francia Edouard Corniglon-Molinier, aki 8 l�gigyõzelm�hez hozz�tett 4-et, a n�met Theo Osterkamp (32) pedig 6-ot. De felbukkan egy bizonyos Hermann G�ring is, aki 22 gyõzelmet tudhatott mag��nak, de a k�sõbbiekben m�r nem pil�tak�nt szerzett h�rnevet mag�nak...
(A hadviselõ felek 3-3 legeredm�nyesebb pil�t�j�nak n�vsora => itt olvashat�.)

3.5. A l�gierõ �n�ll� fegyvernem lesz

Az 1918-as �v hozta a legnagyobb elõrel�p�st a rep�lõerõk fejlõd�s�ben: �prilis elsej�n megalakult a Royal Air Force (RAF), ezzel elsõk�nt Angli�ban �n�ll� fegyvernem lett a l�gierõbõl. Ebben a sikeres l�p�sben d�ntõ �rdemei voltak Hugh Trenchard vez�rõrnagynak, akit a "RAF atyja" elnevez�ssel illettek ezut�n, b�r õ maga ezt a "c�met" nagyon nem szerette...
A n�metek, miut�n a vad�szg�pek alkalmaz�s�val 1917-ben l�legzetv�telhez jutottak, hatalmas fejlesztõprogramot terveztek, de ezt csak r�szben siker�lt megval�s�taniuk, gazdas�guk ugyanis m�r k�ptelen volt a nagyrat�rõ elk�pzel�sek kivitelez�s�re.
A fegyversz�net elõtti idõszakban mindk�t f�l nagyt�vols�g� bomb�z�sokat tervezett, a fed�lzeti g�ppusk�kkal j�l v�dett, k�tel�kben rep�lõ bomb�z�g�pek ugyanis ebben az idõszakban nagy vesztes�geket okoztak az õket t�mad� vad�szoknak. Berlin �s New York elleni t�mad�sok szerepeltek az elk�pzel�sekben, b�r ez ut�bbinak az egyre nyomaszt�bb antant-f�l�ny miatt j�val kevesebb realit�sa volt. A fegyversz�net al��r�s�val azt�n lez�rult a l�gih�bor�k egyik elsõ, igen fontos fejezete.

3.6. Magyar rep�lõk

A magyar rep�l�snek nagy lend�letet adott az elsõ vil�gh�bor�. Haz�nkban t�bb gy�r is mûk�d�tt, a legjobb g�peket az asz�di Lloyd-gy�r k�sz�tette. �tvett�k n�met modellek gy�rt�s�t is, illetve magyar m�rn�k�k is k�zremûk�dtek n�met t�pusok tervez�s�ben. A magyar pil�t�k sem maradtak el a t�bbiek m�g�tt, �s sokan k�z�l�k nagy szerepet v�llaltak a hazai rep�l�s k�sõbbi fejleszt�s�ben. Legeredm�nyesebb pil�t�nk, a m�r eml�tett Kiss J�zsef mellet ide k�v�nkozik Gr�ser Ferenc �s Fejes Istv�n neve is.