TANKOK
az elsõ vil�gh�bor�ban

Az elsõ vil�gh�bor�ban t�bb haditechnikai eszk�z, illetve annak alkalmaz�sa ment �t forradalmi v�ltoz�son, mint p�ld�ul a rep�lõg�pek vagy a tengeralattj�r�k. A korszerû hadvisel�s egyik fegyvere, a harckocsi viszont ebben az idõben alakult ki �s jelent meg a harctereken.

Elõzm�ny�nek a k�z�pkori harci szekerek, az �jabb idõk p�nc�lozott j�rmûvei (pl. a hadviselõ felek �ltal a h�bor� kezdet�tõl alkalmazott p�nc�lg�pkocsik) �s egy mezõgazdas�gi g�p, a l�nctalpas Holt traktor tekinthetõ.

A harckocsi l�trej�tt�t meghat�rozta a h�bor� jellege. A megmerevedett, m�lys�gben tagolt, erõsen v�dett vonalak elleni �ll�h�bor�ban egy olyan eszk�zre lett sz�ks�g, amely terepen is j�l tud mozogni, fegyvereivel meg tudja v�deni �nmag�t, de a gyalogs�got is k�pes t�mogatni a v�delmi �ll�sok lek�zd�s�ben.

Elsõk�nt a britek ismert�k fel a p�nc�losok jelentõs�g�t. Az �tletnek olyan t�mogat�i akadtak, mint az admiralit�s elsõ lordja, Winston Churchill. (A p�nc�laut�k mellett z�mmel a tenger�szettõl �tir�ny�tott tisztek szolg�ltak.) A fejleszt�s nagy erõkkel indult meg, �s 1916 janu�rj�ban bemutatt�k az elsõ mûk�dõk�pes harckocsit, a Big Willie-t. Ez k�pezte az alapj�t az elsõ vil�gh�bor� brit p�nc�losainak. A gy�rt�s megindul�sa teljes titokban zajlott, k�l�nb�zõ fedõneveket eszeltek ki, a Big Willie, m�sik nev�n Mother, valamint az abb�l kifejlesztett Mark I a hivatalos iratokban csak mint Water Carrier szerepelt. Mivel ennek r�vid�t�se f�lre�rthetõ lett volna, sz�letett meg a TANK fedõn�v.

A j�rmû egyre korszerûbb lett, a k�sõbbi t�pusokr�l m�r elmaradtak a kanyarod�shoz sz�ks�ges seg�dkerekek, �s a kor�bban t�bbfõs vezetõg�rda �s a motorhoz sz�ks�ges g�p�szcsapat l�tsz�ma is fokozatosan cs�kkent. Egyre jobbak lettek a technikai mutat�k is. A folyamatosan moderniz�l�d� Mark-sz�ri�b�l legnagyobb sz�mban a Mark V t�pust gy�rtott�k.

A britek folyamatos fejleszt�seitõl f�ggetlen�l a franci�k is elkezdt�k harcj�rmûveik gy�rt�s�t. A rombusz alak� angol j�rmûvektõl teljesen k�l�nb�zõ Schneider �s St. Chamond t�l robosztusnak bizonyult, �s ez�rt egy j�val kisebb, �m mozg�konyabb modellt is elõ�ll�totak. A Renault �ltal k�sz�tett FT-17-est sokan a h�bor� legjobb t�pus�nak tartj�k.

A n�metek k�sõn ismert�k fel az �j fegyver jelentõs�g�t. Az �ltaluk gy�rtott A7V nem v�lt be, �s hadiiparuk is ink�bb a rep�lõg�pek elõ�ll�t�s�ra koncentr�lt. Elõszeretettel vetettek be viszont zs�km�nyolt ellens�ges tankokat.

A technikai neh�zs�gek megold�s�n t�l fontos volt, hogy "meg kellett tanulni harcolni" az �j fegyverrel. A britek 1917-re tervezt�k alkalmaz�s�t, de a Somme ment�n kialakult patthelyzet miatt �gy d�nt�ttek, hogy az addig elk�sz�lt p�ld�nyokat bevetik. T�bb tank elakadt, vagy mûszaki hiba miatt le�llt, a kezelõk gyakorlatlanok voltak, a teljes �tt�r�st nem siker�lt el�rni. M�gis megmutatkoztak a harceszk�z lehetõs�gei, hiszen 4-5 km-es elõnyomul�st tudtak v�ghezvinni komoly vesztes�g n�lk�l, ami az �ll�h�bor� idõszak�ban igen figyelemrem�lt�nak sz�m�tott.

A p�nc�loshadvisel�s egyre t�k�letesedett. Klasszikus p�lda a Cambrai mellett v�vott csata, ahol nagy t�megben, egym�ssal �s a gyalogs�ggal is egy�ttmûk�dve, alapos elõk�sz�t�s ut�n t�madtak a tankok, melyek felvonul�s�t f�sk�ddel leplezt�k, �s rep�lõg�pek fedezt�k õket. A "gyermekbetegs�gek" ugyan itt is ki�tk�ztek, sokan m�g j�val a h�bor� ut�n is vitatt�k a tankok sz�ks�gess�g�t, de vezetõ katonai gondolkod�k m�r k�vetkeztetni tudtak a j�võre. K�z�l�k kiemelkedett pl. az angol Fuller �s Liddell Hart, a n�met Guderian, vagy a francia de Gaulle, akik a k�t vil�gh�bor� k�z�tti tanulm�nyaikban r�mutattak azokra a k�rd�sekre, amelyek meghat�roz�v� v�ltak a m�sodik vil�g�g�s p�nc�los hadvisel�s�ben �s a fegyvernem t�rt�net�ben is.