Nap�leon

(1.r�sz)

Nap�leon 1769-ben sz�letett Korzik�n olasz csal�d gyermekek�nt. Ott �lt 10 �ves kor�ig sz�leivel �s 7 testv�r�vel. Amikor megsz�letett a szigetet a q�nuaiak eladt�k a franci�knak. De a sziget lak�i a korzikaiak ebbe nem nyugodtak bele, �s sokat csat�roztak a francia tisztviselõkkel. A fiatal Nap�leont apja, aki �gyv�d volt, tisztnek sz�nta, �s t�zesztendõs kor�ban katonaiskol�ba k�ldte Franciaorsz�gba. Nap�leon szeg�ny volt �s apja alig tudta t�mogatni. �gy h�t a kis Buonaparte komoly �s szomor� gyermek volt. Nem j�tszott iskolat�rsaival. “Az iskol�ban kikerestem magamnak egy zugot, ott szoktam gubbasztani, �s kedvemre �lmodozni” – �gy besz�lte el idõvel. “Ha pajt�saim el akart�k foglalni ezt a zugot, teljes erõmbõl v�dekeztem. M�r akkor �reztem, hogy az �n akaratomnak kell gyõznie, �s ami nekem tetszik el is �rem.” Sokat tanult, �s csod�latos eml�kezettel rendelkezett. Tizenh�t esztendõs kor�ban alhadnagy lett a francia hadseregben. Mivel nagyon alacsony volt ez�rt a ’kis k�pl�r’ g�nynevet ragasztott�k r�. Szinte �hezett. Rengeteget olvasott, �s mindent megjegyzett. H�rom �vvel k�sõbb 1789-ben kit�rt Franciaorsz�gban a forradalom �s Korzika is fel akart szabadulni a francia uralom al�l. Nap�leon odautazott, �s harcolt a franci�k ellen. De azt�n visszautazott P�rizsba, mert “csak P�rizsban viheti az ember valamire”, �rta akkoriban egyik level�ben. Õ val�ban vitte valamire P�rizsban. T�rt�netesen Nap�leon egyik f�ldije magas rang� tisztk�nt abban a csapatban szolg�lt, amelyet a forradalm�rok az ellen�ll� vid�ki v�ros Toulon megt�r�s�re k�ldtek. A parancsnok mag�val vitte a huszon�t �ves hadnagyot, �s nem b�nta meg. Nap�leon olyan j� tan�csokat adott arra n�zve, hol �ll�ts�k fel az �gy�kat �s hov� lõjenek, hogy a v�rost r�videsen bevett�k. �rdeme elismer�s��l t�bornokk� l�ptett�k elõ. De ebben az idõszakban ez m�g kor�ntsem volt a ragyog� p�lyafut�s biztos jele. Az egyik p�rttal j� kapcsolatban �llni annyit jelentett, mint a m�sikkal ellens�ges viszonyban lenni. Midõn a korm�nyt (Robespierre bar�tait) elkergett�k, Nap�leont is letart�ztatt�k. B�r nemsok�ra szabadl�bra ker�lt, a jakubinusokkal val� kapcsolata miatt megfosztott�k rangj�t�l �s kiz�rt�k a hadseregbõl. Iszonyatosan szeg�ny volt, helyzete rem�nytelen. De szerencs�j�re egyik ismerõse beaj�nlotta a direkt�riumnak, amely azzal b�zta meg, hogy t�rj�n le egy fiatal nemesek szervezte vesz�lyes felkel�st. Nap�leon k�m�letlen�l l�vette, �s menek�l�sre k�sztette a t�meget. H�l�b�l ism�t t�bornokk� nevezt�k ki, �s hamarosan megkapta a fõparancsnoks�got egy kis hadsereg felett, amelynek It�li�ba kell vonulnia, hogy ott a francia forradalom eszm�it terjessze. Szinte kil�t�stalan �gy volt ez. A hadsereg felszerel�se nyomor�s�gos. Hiszen Franciaorsz�g akkoriban szeg�ny volt, �s sz�rnyû zûrzavar uralkodott benne. A hadj�rat elõtt 1796-ban a fiatal t�bornok, aki most m�r francia m�dra Bonaparte-nak �rta a nev�t, besz�det int�zett katon�ihoz. ”Katon�k, rongyosak �s �hesek vagytok, a korm�nyzat sokkal tartozik nektek, �s nem tud benneteket megfizetni. �n azonban a F�ld term�keny s�ks�g�ra vezetlek titeket. Gazdag tartom�nyokat �s nagy v�rosokat fogtok hatalmatokba ker�teni; ott megbecs�l�st, dicsõs�get �s gazdags�got szereztek. It�lia katon�i! H�j�val lesztek-e a b�tors�gnak �s a kitart�snak?” Annyira �rtett a katon�k lelkes�t�s�hez, az ellens�g t�lerej�t oly fort�lyosan t�madta, hogy minden�tt gyõz�tt. M�r n�h�ny h�ttel elindul�sa ut�n a hadsereg�hez int�zett parancs�ban ezt �rja: “Katon�k! Tizenn�gy nap alatt hat gyõzelmet v�vtatok ki, 21 z�szl�t �s 55 �gy�t zs�km�nyoltatok, �gy�k n�lk�l nyertetek csat�kat, foly�kon keltetek �t, amelyeken nincsenek hidak, �s mez�tl�b gyalogoltatok hatalmas t�vols�gokra. Gyakran m�g kenyeretek sem volt. Meg vagyok gyõzõdve arr�l, hogy ha majd visszat�rtek sz�lõf�ldetekre, mindannyian b�szk�n fogj�tok mondani: �n is itt voltam az It�li�t megh�d�t� hadseregben.”