A spanyol kol�ni�k kialakul�sa

Kolumbusz Krist�f 1492-ben sz�lt partra a szigeten. Ekkor az avarakok �ltek itt, akik az akkori id�ben igen elterjedt etnikai csoportja volt az eg�sz karibi t�rs�gnek. Amikor a nagy felfedez� partra sz�lt, mintegy 100 000 lehetett az �slakos tainok �s ciboneyiek sz�ma. A tainok f�ldm�vel�k voltak, m�g a ciboney t�rzsek vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytattak.

Maga a Kuba sz� is taino nyelven van, cubanacan k�zponti helyet jelent.

Sebastian de Ocampo 1509-1511 k�z�tt teljesen felt�rk�pezte, majd 1512-ben Diego Vel�zquez de Cu�llar felfedezte �s megh�d�totta a szigetet. Ezut�n kezdtek teljesen berendezkedni �s egym�s ut�n �p�ltek fel az els� telep�l�sek. Az els� Nuestra Asuncion de Baracoa volt 1511-ben, majd ezut�n a fontosabb v�rosok j�ttek, mint Santiago de Cuba, Bayam�t, Puerto Principe �s Habana.

A v�rosok elnevez�s�ben szentek nevei szerepelnek. Ez is t�kr�zi a spanyol h�d�t�k hozz��ll�s�t a hitt�r�t�shez, az �slakosok leig�z�s�nak kereszt�ny k�nt�s m�g� b�jtat�s�nak sz�nd�k�t.

Megjelentek a hitt�r�t�k, vel�k egy�tt az inkviz�ci� is. Megkezd�d�tt az �slakosok ki�rt�sa. De az inkviz�ci� mellett megjelentek az eur�pai j�rv�nyok is, melyek szint�n tizedelt�k soraikat. Mivel az �slakosok sz�ma p�r ezerre cs�kkent le, 1520 ut�n megkezd�d�tt az afrikai rabszolg�k behaj�z�sa.

A spanyol gyarmat

A spanyol h�d�t�k fokozatosan berendezkedtek a szigeten. Megindult �s hamar fellend�lt a kereskedelem, azon bel�l is a rabszolgakereskedelem. A haj�k gazdag zs�km�nya a kal�zok eg�sz armad�j�t vonzotta oda. Minden haj�t megt�madtak, amit nem v�dtek hadihaj�kkal. A kal�zoknak kedvezett az is, hogy a nagyhatalmak egym�s ellen vet�lkedtek. B�r vir�gzott a kereskedelem, mellette vir�gzott a csemp�szet, a rabolt holmik feketekereskedelme is. Ebbe az is belej�tszott, hogy az anyaorsz�gok �ltal�ban kereskedelmi monop�liumokat �s s�lyos ad�kat vezettek be. Az amerikai polg�rh�bor� is �gy indult el. Sorozatosak voltak a rabszolgafelkel�sek is, ez�rt k�s�bb bevezett�k azt a szok�st, hogy etnikailag �s nyelvileg k�l�nb�z� csoportokat hoztak l�tre, cs�kkentve a l�zad�s es�ly�t.

A vir�gz� kereskedelem hat�s�ra a sziget jelent�sen fejl�d�tt, a XVIII. sz�zad k�zep�re Havanna a t�rs�g egyik legjelent�sebb v�ros�v� fejl�d�tt.

A spanyol-angol h�bor�

A gyarmatok�rt megindult a nagy birodalmak k�zt a h�bor�. Az els� nagyobb �sszecsap�st 1588-ban a spanyolok angliai hadj�rata hozta el, �s b�r a spanyol flott�t, az Armad�t legy�zhetetlennek hitt�k, Anglia partjain�l megsemmis�lt. Ekkor indult el az angol vil�gbirodalom t�rh�d�t�sa, sorra szerezte meg a gyarmatait, v�g�l Kub�ba is el�rt. 1762-ben az angol flotta megh�d�totta a sziget f�v�ros�t �s kereskedelmi k�zpontj�t, Havann�t.

A sziget azonban megmaradt spanyol gyarmatnak, sz�khely�t Santiag�ba helyezt�k �t. Egy �vvel k�s�bb francia-angol-spanyol t�rgyal�sok �s b�kek�t�sek j�ttek l�tre, aminek �rtelm�ben a spanyolok visszakapt�k Havann�t, cser�be lemondtak Florid�r�l.

A f�ggetlens�gi t�rekv�sek

Az els� nagyobb f�ggetlens�gi harc az Amerikai Egyes�lt �llamok l�trej�tt�hez vezetett 1783-ban. Ez kezdett �tterjedni a t�rs�g m�s �llamaiba is, p�ld�ul Haitire, a francia gyarmatra.

1791-ben sok francia k�nytelen volt Kub�ba menek�lni. �k honos�tott�k meg a k�v��ltetv�nyeket. Az �ltetv�nyek sz�ma jelent�sen gyarapodott, a mez�gazdas�gi export is jelent�sen n�vekedett. Emiatt mind t�bb rabszolg�t hoztak be a szigetre.

A XIX. sz�zad elej�re egyre ink�bb visszhangot kaptak a f�ggetlens�gi mozgalmak t�rekv�sei. Kezdetben sok ir�nyelvet fogalmaztak meg, att�l f�gg�en, ki milyen t�rsadalmi k�rnyezetben �lt.

Mivel az USA t�mogatta Eur�p�val szemben a rabszolgas�got, sokan az Uni�hoz szerettek volna csatlakozni. A n�p a teljes f�ggetlens�g fel� igyekezett, de mozgalmaikat mind levert�k, vezet�iket kiv�gezt�k. Volt egy harmadik csoport is, akik egy �vatosabb reform mellett korteskedtek.

A sz�zad nagyon nyugtalan id�ket hozott, hiszen k�ls� t�mad�sok �s a sorozatos rabszolgafelkel�sek id�r�l-id�re v�res megtorl�sokat hoztak el. Az els� igaz�n jelent�s felkel�st Carlos Manuel de C�spedes ind�totta el 1868-ban. A t�z�ves h�bor� igen v�res volt, rengeteg �ltetv�nyt puszt�tottak el. A t�rekv�s a felkel�k bels� n�zetelt�r�sei miatt bukott el. V�g�l a spanyolok gy�zelm�vel �s felt�teleivel 1878-ban v�get �rt a t�bb, mint 250 000 �ldozatot k�vetel� felkel�s.

Ekkor t�nt fel Jos� Mart�. B�r sz�m�zet�sben �lt, sokat tett haz�j��ert. Siker�lt el�rnie, hogy 1886-ban Kub�ban elt�r�lj�k a rabszolgas�got. Ez persze a kubai gazdas�g �sszeoml�s�hoz is vezetett. A rabszolg�k hi�ny�ban nem tudtak versenyk�pes �ron termelni, r�ad�sul az amerikai befoly�s, az amerikai t�ke ereje fojtogatta �ket. Az amerikai t�k�sek kez�ben �sszpontosultak az �ltetv�nyek, a cukor- �s a doh�nyipar is. A helyzet elind�totta a m�sodik f�ggetlens�gi h�bor�t.

1895-ben t�rt ki a m�sodik f�ggetlens�gi h�bor�, amelyben meghalt a kubai szabads�g p�ldak�p�nek v�lasztott Jos� Mart� is. A harcok tov�bb folytak, h�rom �v m�lva azonban az USA is beavatkozott. A havannai kik�t�ben felrobbant az amerikai Maine csatahaj�. B�r a robban�s a spanyolok szerint a haj� l�szerrakt�r�ban keletkezett, az amerikai korm�nyzat hadat �zent Spanyolorsz�gnak. Spanyolorsz�g elvesztette Kub�t, de a kubai f�ggetlens�g sem j�tt m�g el teljesen.

A sziget 1899-ben hivatalosan is az USA tulajdona lett. Az amerikai vezet�s jogot form�lt a szigetre, k�l�nf�le rendeleteket, szab�lyokat hoztak befoly�suk meg�rz�s�hez. Sorra ny�ltak meg az amerikai t�maszpontok. �gy a szigeten tov�bb folytak a felkel�sek, amelyek ellen az USA is egyre er�sebben l�pett fel. Csak 1912-ben �rt�k al� a f�ggetlens�gi nyilatkozatot, de egyben olyan cikkelyeket is be�p�tettek, ami az USA teljes belesz�l�s�t garant�lta. Az els� kubai eln�k Tom�s Estrada Palma lett.

A munk�stan�csok l�trej�tte

A XX. sz�zad elej�re Kuba teljesen kimer�lt a harcok miatt, amelyekben k�zel 400 000 ember halt meg. A gazdas�g romokban hevert, a szoci�lis probl�m�k pedig �lland�an a felsz�nen tartott�k a felkel�sek lehet�s�g�t. Az amerikai korm�nyzat a fejl�d�s lehet�s�g�t teremtette meg azzal, hogy t�mogatta az amerikai befektet�seket. De ez csak az amerikai t�k�seknek hozott �jabb nyeres�get. De nemcsak p�nzt, hanem politikai befoly�st is. B�r volt hivatalos korm�nyz�ja a szigetnek, a hatalmat a gazdag �zleti k�r�k birtokolt�k. K�m�letlen�l l�ptek fel a rabszolg�k ellen, akiket ezr�vel m�sz�roltak le. Az amerikai katon�kat is bevetett�k a l�zad�k sakkban tart�s�ra.

Az amerikai t�ke tov�bb gyarapodott, amikor az USA-ban bevezett�k az alkoholtilalmat. Ekkor �p�ltek ki a szerencsej�t�kok h�l�zatai, amelyek ezek mellett a prostit�ci�t, az alkohol�rus�t�st �s a sz�llodaipart is ir�ny�tott�k. Kuba gazdas�ga vir�gzott, de ebb�l Kuba nem profit�lt sokat.

1925-ben Gerardo Machado Morales t�bornok vette �t a hatalmat, aki k�m�letlen�l �ld�zte a l�zad�kat �s elfojtotta a szakszervezeti megmozdul�sokat.

1933-ban Fulgencio Batista katonai puccsal mag�hoz ragadta a hatalmat, aki r�gt�n feloszlatta a munk�sok jogi helyzet�n jav�tani k�v�n� ideiglenes korm�nyt �s vissza�ll�totta az amerikabar�t korm�nyz�st. Ezid�ben j�ttek l�tre a kommunista csoportok, akik a munk�sok jobb helyzet�n pr�b�ltak jav�tani.

1939-ben a szakszervezetek Havann�ban tal�lkoztak, ami arra k�nyszer�tette Batist�t, hogy m�dos�tson az alkotm�nyon. Ebbe beker�lt a "minden ember egyenl�" elve, bevezett�k a nyolc �r�s munkaid�t. Ezzel Batista megnyert t�bb kommunista vezet�t, szervezetet. 1940-ben meg is nyerte a v�laszt�sokat, de v�lasztottja 1944-ben vesz�tett, �s az ezut�n hatalomra ker�l� Ramon Grau �s Carlos Pr�o Socarr�s tev�kenys�g�t a tehetlens�g, a korrupci� �s a szakszervezetek ellen elk�vetett gaztettek jellemezt�k. Jelent�sen n�ttek az amerikai gengszterek �s b�n�z�i csoportok befoly�sai.

1952-ben egy �jabb �llamcs�nyt k�vettek el, ami ism�t Batist�t jutatta hatalomra. Az USA k�t h�t m�lva elismerte ezt a korm�nyt �s t�mogat�st is adott. Batista r�gt�n m�dos�totta az alkotm�nyt, korl�tozta az emberi szabads�gjogokat. A hadseregbe saj�t h�veit helyezte. Ennek hat�s�ra egyre gyakrabban rendeztek felkel�seket. Ism�t forradalmi hangulat bontakozott ki, megalakult egy kis forradalmi csoport. Vezet�j�k Fidel Castro lett.

Egy �jabb forradalom

A forradalmi tan�cs megalakul�sa ut�n azonnal szervezkedni kezdtek. 1953-ban alig 120 fegyveres t�mad�st ind�tott a Moncada-laktanya ellen. Ekkor Castr�t 15 �vre �t�lt�k el, de 1955-ben amneszti�val szabadult. Ezut�n Mexik�ba ment, ahol maga k�r� gy�jt�tte a forradalom h�veit �s elkezdte szervezni a szabads�gharc folytat�s�t. Ezut�n csatlakozott hozz�juk az argentin, harcedzett Ernesto Che Guevara. 1956-ban mik�zben a szigeten folyt a gerilla tev�kenys�g, Fidel 80 katon�j�val behaj�zott Kub�ba. A l�zad�s elbukott, de Fidelnek siker�lt elmenek�lnie, �gy 1957-1959 k�z�tt �jj�szervezte a gerillacsapatokat. 1957-ben nagy mennyis�gben zs�km�nyoltak fegyvereket a La Plata-laktanya elleni sikeres akci�ban. Ebben az �vben azonban egy m�sik fontos esem�ny is t�rt�nt. Az amerikai New York Times �j�g�r�ja riportot k�sz�tett Fidel Castr�val, amely jelent�s n�pszer�s�get hozott. Orsz�gszerte m�ltatt�k �s elismert�k az emberek, de m�r nemcsak a szeg�nyek, hanem a katon�k is. Batista k�nytelen volt egyre nagyobb er�t bevetni a l�zad�k ellen. A l�gier� bomb�z�i is a gerill�kat kerest�k. 1959-re m�r az eg�sz orsz�g a forradalom mell� �llt, Batista k�nytelen volt a Dominikai K�zt�rsas�gba menek�lni.

Fidel Castr�t kinevezt�k minisztereln�knek. 1959-ben megkezd�dtek az �llamos�t�sok. El�sz�r az 1000 holdn�l nagyobb birtokokat. Ezek mind az amerikai United Fruit Company tulajdon�ban voltak. Gazd�lkod�k ezrei v�ndoroltak ki Florid�ba.

K�zben az USA korm�nya a CIA seg�ts�g�vel az ellenforradalmi csoportokat kezdt�k el t�mogatni. C�lul t�zt�k ki, hogy megd�ntik Castro hatalm�t rendszer�vel egy�tt. Az USA korm�nya egyre szigor�bb gazdas�gi blok�d al� vetette az orsz�got, az orsz�g pedig ennek hat�s�ra egyre k�zelebb ker�lt a Szovjetuni�hoz. Az amerikaiak t�mogat�s�val elind�tott utols� nagyobb inv�zi�s k�s�rlet 1961-ben a Diszn�-�b�lben volt. Ekkor az amerikai bomb�z�k k�s�ret�ben a kubai ellen�ll�s 1400 h�ve pr�b�lt partrasz�llni, de a N�pi Milicia sz�tverte �ket. A fogs�gba esett t�mad�kat az amerikai korm�nyzat �lelmiszerekkel �s gy�gyszerekkel v�ltotta ki. Castro ezut�n jelentette be a kubai forradalom szocialista ir�nyzat�t.

A kommunista Kuba

Az USA egyre ink�bb kezdte elszigetelni az orsz�got �s gazdas�gilag meggyeng�teni, amivel engedm�nyeket tudott volna kicsikarni t�le. De ez a politika nem v�lt be, mivel egyre ink�bb a Szovjetuni� fel� hajtotta a kubai vezet�st. 1961. m�jus 1-j�n mondta el Castro a szocialista berendezked�s kezdet�t, 1962-ben kit�rt a Kubai Rak�tav�ls�g. Amerikai k�mrep�l�g�pek felfedeztek szovjet rak�takil�v��ll�sokat, amelyek atomrak�t�kat fogadtak volna. Ebben a fesz�lt helyzetben a k�t nagyhatalom t�rgyal�sokat kezdett, mivel a III. vil�gh�bor� fenyeget� r�me volt mindenki el�tt. Egy esetleges atomh�bor� tal�n az emberis�g l�t�t is vesz�lybe sodorta volna. John Fitzgerald Kennedy �s a szovjet p�rtf�titk�r, Hruscsov v�g�l k�lcs�n�s engedm�nyeket t�ve egym�snak, megegyeztek a rak�t�k leszerel�s�r�l.

Kuba k�s�bb �llamos�totta a kisebb f�ldeket is, betiltotta a mag�nkereskedelmet. De id�vel ez zs�kutc�nak bizonyult �s laz�tottak az int�zked�seken. Legszembet�n�bb nyit�s a turizmusban k�vetkezett be. B�r a Szovjetuni� egyre nagyobb seg�lyeket k�ld�tt, de a hidegh�bor� v�gezt�vel ezek kezdtek elmaradni. A kubai gazdas�g a cs�d sz�l�re �rkezett, ezt a mind nagyobb sz�m� menek�lt is bizony�tja. �gy indult Kuba a XXI. sz�zadnak.