T�rt�nelem

Bulg�ria f�ldj�n m�r az �skorban korban is �lt ember, majd i.e. 1000 k�r�l telepedtek le az indogerm�n tr�kok. A tr�k n�p laza t�rzsi sz�vets�gben �lt, k�t jelent�sebb t�rzse az odrisz �s a besszusz volt. A tr�kok “k�k szem�, g�nd�r szak�ll�” jellegzetesen indogerm�n emberek voltak. J�l �rtettek a heny�l�shez, nem vetett�k meg a bort. A tisztas�ggal hadil�bon �lltak, a tr�k dard�n t�rzsr�l maradt fenn, hogy �let�ben h�romszor mosakodott: el�sz�r amikor megsz�letett, m�sodszor amikor megh�zasodott, �s harmadszor amikor meghalt. Az i.e. VI. sz�zaddal v�ge szakadt az elszigetelts�g�knek, mert a g�r�g v�ros�llamokb�l kirajz� telepesek a partvid�ket gyarmatt� alak�tj�k �t. I.e. IV. sz�zadt�l r�mai provinci�v� v�lik az orsz�g, majd v�g�l 395-tel a Keleti Cs�sz�rs�g, Biz�nc uralma al� ker�l. A 6. sz�zad folyam�n b�k�s szl�v telepesek kezdik m�velni a f�ldet. 679-ben a bolg�r-egy harcias t�rzs kel �t a Dun�n, �s Aszparuh kan vezet�s�vel megalap�tja az Els� Bolg�r Birodalmat. Eg�sz Biz�ncig terjesztette ki hatalm�t, a bolg�rok beolvadtak a szl�vok n�pcsoportj�ba �tv�ve nyelv�ket �s �letm�djukat. A nev�ben m�r szl�v Borisz k�n alatt veszik fel a bolg�rok a kereszt�nys�get (Borisz c�rt annyira megr�m�tette a poklot �br�zol� fresk�-melyet egy biz�nci szerzetes festett a palota falaira, hogy elfogadta az ortodox kereszt�nys�get) mivel az �j hitet biz�nci szl�v papok hirdetik, a szl�v egyh�zi nyelv hat�s�ra a bolg�r �s a szl�v elem egybeolvad�sa ekkorvesz nagy m�rt�ket. Mindebben �ri�si jelent�s�ge van a k�t szaloniki hitt�r�t�nek, Cyrill /Konstantin/ �s Method–nak. Nemesi g�r�g csal�dban sz�lettek, �s hogy a kereszt�ny vall�st a szl�vokkal jobban, megismertess�k 855 k�r�l kialak�tott�k a szl�v �r�st, �s � szl�v nyelvre ford�tott�k az evang�liumot. A szl�vok apostola Cyrill nev�t viseli ez az �r�s, mert t�le sz�rmazik a vele le�rt bibliaford�t�s, Cyrill maga azonban m�s �r�st tal�lt ki, a g�r�g minuskul�ra alap�tott glagolit�t.
861-ben megkeresztelte Borisz c�rt. Simeon (893-927) alatt �ri el Bulg�ria a f�nykor�t. A m�r Biz�ncot fenyeget� bolg�r vesz�lyt �rezve a cs�sz�r az Etelk�zben letelep�lt magyarokat a bolg�rok, megt�mad�s�ra biztatta. A magyaroknak siker�l is megf�kezni Simeon biz�nci hadm�veleteit. Simeon hal�l�val hanyatl�snak indul a bolg�r birodalom, �s II. Basziliosznak siker�l fokozatosan a fennhat�s�ga al� vonni a ter�letet, �gy Bulg�ria 1018-ban biz�nci uralom al� ker�l.
/II. Basziliosz-t “Bolg�r�l�nek” nevezt�k, mert 1014-ben foglyul ejtett 15000 bolg�rt �s megvak�tatta �ket. Csup�n minden �tvenedik harcos f�l szem�t hagyta meg, hogy legyen, aki a megvak�tottakat a haz�jukba visszavezeti. Oly sz�rny� l�tv�nyt ny�jtott a megvak�tottan visszat�rt sereg, hogy a c�r sz�rnyet halt./
1185-ben Tirnov�ban kirobbant Aszen �s Petar boj�rok felkel�se, mert Angelosz Izs�k biz�nci cs�sz�r III.B�la kir�ly l�ny�t, Margitot v�ve feles�g�l rendk�v�li ad�t m�rt ki a boj�rokra. A sikeres felkel�s ut�n l�tre j�tt a M�sodik Bolg�r Birodalom. Az �j birodalom ism�t elfoglalja Alb�ni�t, Maced�ni�t �s Tr�ki�t, de a k�vetkez� �vsz�zadokban a tat�rok, majd a t�r�k�k rombolj�k, s megkezd�dik az �t �vsz�zadig tart� t�r�k uralom!
A 19. sz�zadban a bolg�rok egyre jobban szervezkednek a t�r�k ellen, �s a szerbek �ltal elnyert szabads�gr�l �br�ndoznak. Koprivstic�n�l 1876 �prilis�ban felkel�s robbant ki, amit a t�r�k�k kegyetlen�l visszavertek. Plovdivn�l 15000 bolg�rt m�sz�roltak le, �s 58 falut leromboltak. A hagyom�ny szerint Pazardzsik v�rosa �gy menek�lt meg, hogy egy mer�sz �rnok megv�ltoztatta a parancs sz�rendj�t “�gess�tek el a v�rost, �s ne kegyelmezzetek!” helyett – “Ne �gess�tek el a v�rost �s kegyelmezzetek”–et �rt.
Az 1877-78-as orosz- t�r�k h�bor� meghozza a bolg�r n�p szabads�g�t. 1878 m�rcius 3-�n megk�tik a San stefan�i b�k�t. Ennek rendelkez�sei szerint Bulg�ria teljes nagys�g�ban �l, s �gy 170 000 km2-tel a leghatalmasabb Balk�ni orsz�gg� v�lt. A berlini egyezm�ny 1878 j�lius 13-�n al��rt szerz�d�se �rtelm�ben azonban Bulg�ria 64000 km2-re zsugorodott. Az orsz�gra neh�z id�k j�rtak. Elvesztette Maced�ni�t �s k�nyszer�s�gb�l bel�pett a k�zponti hatalmak oldal�n az els� vil�gh�bor�ba, - az orsz�gon bel�li ellen�ll�s dac�ra. A h�bor�s �vek neh�z id�k voltak. Rengeteg maced�n menek�lt ide. A gazdas�gi kr�zisek is �reztett�k negat�v hat�sukat. 1923-as m�sz�rl�sn�l t�bb ezer agr�r �s kommunista agit�tort meg�ltek. A m�sodik vil�gh�bor� kirobban�sakor Bulg�ria N�metorsz�ghoz csatlakozott. A Hazafias Front egyre ink�bb szembehelyezkedett a korm�nnyal, �s v�g�l siker�lt megnyernie a monarchia megbuktat�s�hoz sz�ks�ges t�bbs�g t�mogat�s�t, s �gy Bulg�ria Oroszorsz�g mellett �s N�metorsz�g ellen fejezte be a h�bor�t. Az 1954-1989-ig Todor Zsivkov vezette orsz�g egy – k�l�n�sen mez�gazdas�gilag vir�gz� orsz�gg� v�lt. A korm�ny �l�n 1971 �s 1981 k�z�tt Sztanko Todorov �llt, akit Grisa Filipov, majd 86-t�l Georgij Atanaszov k�vetett. 1989-ben a t�r�k kisebbs�get s�jt� h�tr�nyos rendelkez�sek hat�s�ra kb. 300 ezer t�r�k nemzetis�g� polg�r hagyta el az orsz�got, ami s�lyosan rontotta az orsz�g nemzetk�zi meg�t�l�s�t. 1989-ben a szocializmus �sszeoml�s�val az �tmenet neh�znek �s lass�nak bizonyult. A gyors infl�ci�, a magas munkan�lk�lis�g, a szoci�lis h�l� hi�nya �s a b�n�z�s er�s�d�se csal�d�st id�zett el�. Sorra alakultak meg az ellenz�ki p�rtok, ekkor kezd�dtek a kerekasztal-t�rgyal�sok. 1990 j�nius�ra t�zt�k ki az els� t�bbp�rti szabad v�laszt�sokat, �s az orsz�g �l�re Zseljo Zselev �llamf� ker�lt, akit Petar Stoyanov �s Georgi Parvanov k�vetett. A minisztereln�ki sz�ket Andrej Lukanov, Dimitar Popov, Filip Dimitrov, Ljuben Berov, Z.Videnov, �s Ivan Kosztov foglalata el. 2001 �ta Simeon von Saxen-Coburg-Gotha- III. Boris c�r fia- Bulg�ria minisztereln�ke.

�llamszerkezet
�llamform�ja k�zt�rsas�g. A leg�jabb alkotm�nyt a rendszerv�lt�st k�vet�en 1991-ben fogadt�k el, ami t�bbp�rtrendszert, szabad v�laszt�sokat biztos�t. Bulg�ria t�rv�nyhoz�sa 240-tag�, n�gy �vre k�zvetlen�l v�lasztj�k. A p�rtoknak a szavazatok 4%-�t kell megszerezni�k a parlamentbe ker�l�shez. Az �llam �l�n a k�zt�rsas�gi eln�k �ll, akit �t �vre v�lasztanak legfeljebb k�tszer. � egyben a hadsereg f�parancsnoka is. � nevezi ki a minisztereln�k�t, �rja ki a v�laszt�sokat, valamint ellenjegyzi a parlament �ltal elfogadott t�rv�nyeket. A v�grehajt� hatalom �l�n a korm�ny �ll. A minisztereln�k�t valamint a korm�ny tagjait, a legt�bb szavazatot kapott parlamenti p�rt jel�li ki.