T�rt�nelem

�slakosok

Az angolsz�sz gyarmatos�t�k el�tt a kontinensen csak bennsz�l�ttek �ltek. Sorsuk sz�mos rokon von�st mutat az �szak-amerikai indi�n n�pek golgot�j�val. A 18. sz�zadig e szinte teljesen lakatlan f�ldr�sz Terra Australis Incognita-k�nt �lt az eur�paiak gondolkod�s�ban; egy kontinens ismeretlen hat�rokkal. A kor t�rk�p�szei D�li F�ldnek h�vt�k. Ausztr�li�t ekkor m�r mintegy 40 000 �ve lakt�k a bennsz�l�ttek. Az �slakosok a feltev�sek szerint D�lkelet-�zsi�b�l, a mai Indon�z-szigetek fel�l �rkeztek. A leg�jabb antropol�giai kutat�sok szerint Ausztr�li�ban v�vt�k az els� csat�t a F�ld�n, mint ahogy gondolatait is itt r�gz�tette el�sz�r az ember.

A bennsz�l�ttek kult�r�j�nak minden r�sze a nom�d �letm�dr�l tanuskodik. A m�toszok szerint �seik �ri�s kenguruk voltak (vagy k�gy�k, emuk), akik dalaikkal alkott�k meg a t�jat, adtak �letet a n�v�nyeknek, �llatoknak, embereknek. A teremt�s ut�n eggy� v�ltak a F�lddel (totemek tisztelete innen ered). A bumer�ngot kb. 10 000 �vvel ezel�tt tal�lt�k fel az �slakosok, �s csak n�h�ny k�z�ps� sivatagos ter�leten haszn�lta n�h�ny t�rzs kisebb �llatok elejt�s�re.

Ausztr�lia felfedez�se, gyarmatos�t�s

A 15. sz�zadban a k�nai Cseng-Ho admir�lis t�bb felfedez� utaz�st tett az Indiai-�ce�non, de csak a szom�liai Mogadishuig jutott el. A k�naiakat a portug�lok �s a spanyolok k�vett�k, amikor a 16. sz�zadban val�sz�n�leg el�rt�k Ausztr�lia �szaki partjait.

1602-ben megalap�tott�k a Holland Kelet-Indiai T�rsas�got �s kereskedelmi �llom�sokat alak�tottak ki.

A holland Willem Jansz volt az els� eur�pai, aki partra sz�llt a szigeten, 1606-ban. A f�ldr�szt �j-Hollandi�nak nevezt�k el.

1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres haj�zott v�gig el�sz�r a k�s�bb r�la elnevezett szoroson, mely �j-Guine�t �s a York-fokot k�t�tte �ssze.

1642-ben a holland Abel Tasman el�rte a mai Tasm�ni�t, felfedezte �j- Z�landot.

A 17. sz�zad folyam�n a hollandok felt�rk�pezt�k az �ltaluk �j- Hollandi�nak nevezett Nyugat- �s �szak-Ausztr�lia partvonal�t, de leteleped�si sz�nd�kot nem mutattak.

1770-ben James Cook v�gighaj�zott �s felt�rk�pezte a keleti partvonalat, melyet �j-D�l-Wales-nek (New South Wales) nevezett �s �fels�ge III. Gy�rgy kir�ly utas�t�s�ra brit fennhat�s�g al� vonta azt 1770. augusztus 22-�n.

Az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban az angolok elvesztett�k �jvil�gi gyarmataikat. Minthogy ez�rt fegyenctelepek n�lk�l maradtak, figyelm�k Ausztr�lia fel� fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapit�ny 11 haj�b�l �ll� flott�ja 1788. janu�r 18-20-a k�z�tt �rkezett a mai Sydney d�li k�lv�rosai, a nemzetk�zi rep�l�t�r �s kereskedelmi kik�t� k�rny�k�n tal�lhat� Botany-�b�lbe, mintegy 1350 emberrel, katon�kkal, fegyencekkel �s hivatalnokokkal a fed�lzeten. Hamarosan r�tal�ltak azonban a j�val v�dettebb �s leteleped�sre alkalmasabb Port Jackson �b�lre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai vil�gv�ros alap�t�s�nak is tekinthet�. A els� feh�r telep�l�s a brit bel�gyminiszter tisztelet�re Sydney Cove-nak nevezett v�rosnegyed a vil�gh�r� Operah�z �p�let�nek hely�n 1788. janu�r 26-�n (Ausztr�lia nap) az Egyes�lt Kir�lys�g fegyencgyarmatak�nt alap�ttatott.

A m�sodik flotta, melyet gyakran a "hal�l flott�jak�nt" is emlegettek (278 el�t�lt vesztette �let�t a h�napokig tart� �t sor�n az els� flotta 48 hal�los �ldozat�val szemben �s a t�l�l�k is komoly betegen sz�lltak partra) �rkez�se 1790-ben �letment� ell�tm�nnyal megrakva �rkezett. Hab�r az els� civil telepesek m�r 1793-ban meg�rkeztek, 1823-ig �j-D�l-Wales fegyenctelepk�nt m�k�d�tt, f�k�nt fegyencek, katon�k, matr�zok �s azok csal�djai �ltal n�pes�tve be a kol�ni�t.

Hamarosan megjelentek a bord�lyok, a Beng�li�b�l import�lt rum �s az els� gyilkoss�gokat is elk�vett�k. A rendteremt�sre London 1805-ben a vaskez� William Bligh-t k�ldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fell�zadt ellene. Ut�dja, Lachlan Mecquarie �ltal v�grehajtott reformok a szabad teleped�k sz�m�ra is vonz�v� tette Ausztr�li�t. H�zakat, k�zm�veket �p�tettek �s megny�lt az els� bank is; Sydney t�z �v alatt v�ross� lett.

1813-ban kelt �t egy exped�ci� a K�k-hegys�gen (a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g) �s pillantotta meg a m�g�tte elter�l� sivatagot.

1817-ben elfogadt�k Matthew Flinders javaslat�t, hogy a f�ldr�szt �j- Hollandia helyett Ausztr�li�nak nevezz�k.

/A bennsz�l�ttek fegyveres ellen�ll�sa rendszerint lem�sz�rl�sukkal v�gz�d�tt. 1856-ban sz�letett az els� t�rv�ny a victoriai bennsz�l�ttek v�delm�re, de ekkor m�r csak 50 000 �slakos �lt a kontinensen./

Van Diemen’s Land, a mai Tasm�nia els� telep�l�se 1803-ban j�tt l�tre �s 1825-t�l �n�ll� kol�niak�nt m�k�d�tt. Az Egyes�lt Kir�lys�g 1829-ben jelentette be ig�ny�t �s fennhat�s�g�t Nyugat-Ausztr�lia ir�nt, majd �j-D�l-Wales tartom�ny�t�l lev�lasztva 1836-ban D�l-Ausztr�lia, 1851-ben Vikt�ria, 1859-ben Queensland �s 1863-ban a f�ggetlen �s szabad (azaz nem fegyenctelep) D�l-Ausztr�lia tartom�nyak�nt az �szaki Ter�let tartom�ny�t h�vta �letre. Vikt�ria �s Nyugat-Ausztr�lia szint�n szabad tartom�nyk�nt alap�ttatott, k�s�bb azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaorsz�g eg�szen 1864-ig deport�lt a kontinensre. Ugyan a f�ldr�sz nagy r�sze sok�ig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben (? - tbc) Nagy-Britannia bejelentette egyeduralm�t.

A brit korona 1823-as t�rv�ny�vel (New-South-Wales Act) �letre h�vta a Legfels�bb B�r�s�got �s a T�rv�nykez�si Tan�csot - gyakorlatilag felel�s parlamentet. Ezen l�p�sekkel k�v�nta a korona bevezetni az angol polg�ri t�rv�nykez�st �s rendet. F�ldk�rd�sekkel azonban eg�szen az 1830-as �vekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedez�k �s bensz�l�ttek kapcsolata b�k�s volt, alapvet�en �lelem, v�z, szersz�mok, ruh�k �s egy�b term�kek cserekereskedelm�ben mer�lt ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az �slakosok r�eszm�ltek, hogy a f�ld �s annak kincsei - amely a meg�lhet�s�ket biztos�totta - vesz�lybe ker�lt. Konfliktusokkal t�zdelt �vtizedek ut�n 1835-ben sz�letett k�t meg�llapod�s a gyarmatos�tok �s az Aboriginal Kulin t�rzs k�z�tt 600 ezer hold „megv�s�rl�s�r�l” Melbourne k�rny�k�n. Ez �s ehhez hasonl� �gyletek hat�s�ra Sir Richard Bourke, �j-D�l-Wales korm�nyz�ja nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona k�pvisel�inek �rkez�se el�tt Ausztr�lia f�ldje senkinek tulajdon�t nem k�pezte. A k�rd�s ezen ir�ny� megk�zel�t�se eg�szen 1992-ig, a Mabo-�gy eset�ig gyakorlatban volt.

Az iparosod�s kezdetei, az aranyl�z

1851-ben Melbourne k�zel�ben aranyat tal�ltak, p�r h�nappal k�s�bb pedig Victori�ban, �j-D�l Wales-ben �s a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�gben. Kit�rt az aranyl�z.

Az aranyat keres�k falvakat hoztak l�tre a kontinens belsej�ben, a Darling �s a Murray-foly� ment�n. Melbourne-b�l nagyv�rost teremtett az arany, sz�llod�kkal, sz�nh�zzal, bankokkal �s k�zvil�g�t�ssal.

T�bb helyen tal�ltak ez�st�t, rezet, cinket, melynek ipari m�rt�k� b�ny�szata a gazdas�g forr�sa lett.

1854-ben a ballarati b�ny�szok l�trehoztak egy Reformlig�t, hogy tiltakozzanak a b�ny�szati ad� m�rt�ke, �s a beszed�s embertelens�ge miatt. G�tat �p�tettek, �s fegyverrel v�dt�k magukat. 30 b�ny�sz �s 5 katona esett el a f�l�r�s �tk�zetben, mely v�g�l is felgyors�totta a reformokat.

Az Eureka-g�tn�l lezajlott csata fontos epiz�dja lett az ausztr�l t�rt�nelemnek �s folkl�rnak, mely nagyra tartja a bajt�rsiass�got �s a term�szeti er�kkel dacol� f�rfiass�got.

T�v�r��llom�sokat �ll�tottak fel, melyek - Szingap�ron �t - kapcsolatban �lltak Londonnal. A k�zponti t�v�r��llom�s, a Telegraph Station Ausztr�lia k�zep�n �p�lt �s lett egy v�ros, Alice Spring magja.

Az arany bandit�kat is sz�lt, k�zt�k a legend�s Ned Kelly-t, aki az ausztr�l folkl�r k�zponti figur�ja lett. 1868-t�l Anglia m�r nem deport�lt el�t�lteket Ausztr�li�ba, a kontinens �t gyarmata egyre ink�bb szabad orsz�gk�nt kezdte �let�t �lni.

�n�ll�s�ga

1901-ben Ausztr�lia, mint szabad �llamok sz�vets�ge, a Brit Nemzetk�z�ss�g tagja lett. �m a szabads�got a "Feh�r Ausztr�li�ban" h�v�k gondolt�k csak term�szetesnek: a faji megk�l�nb�ztet�s t�rv�ny �ltal v�dett politika lett, amikor 1901-ben az �zsiaiak bev�ndorl�s�t lehetetlenn� t�v� t�rv�ny megsz�letett.

Queensland-ban olajat tal�ltak, tov�bb� hatalmas vas�rc �s bauxit, �n, ur�n, kvarc �s k�sz�n lel�helyeket fedeztek fel; D�l-Ausztr�li�ban a vil�g legnagyobb op�lmez�j�re bukkantak.

�tmenetileg Melbourne lett a f�v�ros, de hogy v�get vessenek a Sydney-vel val� rivaliz�l�snak, az �llam megv�s�rolta a leend� Ausztr�liai f�v�rosi ter�letet, �s Walter Burley Griffin amerikai �p�t�szt megb�zta Canberra fel�p�t�s�vel.

1914-ben Nagy-Britanni�val egy�tt Ausztr�lia is hadat �zent N�metorsz�gnak. A nemzet a t�zkereszts�gen a t�r�korsz�gi Gallipolin�l esett �t. Gallipolib�l nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztr�l filmrendez� szentelt is ennek egy filmet.

1927-ben a parlament els� �zben �l�sezett az �j f�v�rosban, Canberr�ban.

1941-ben Ausztr�lia hadat �zent Jap�nnak, amely a kontinens elfoglal�s�ra k�sz�lt �s Darwint bomb�zta is. A h�bor� ut�n a gazdas�g vir�gz�snak indult.

A korm�ny �szt�n�zte az eur�pai betelep�l�st, �rkeztek n�metek, olaszok, g�r�g�k, lengyelek, szerbek, horv�tok. Ausztr�lia tejjel-m�zzel foly� t�gas K�na�nnak t�nt: v�g�l 5 milli� eur�pai telepedett le. 1965-ben elt�r�lt�k a faji t�rv�nyeket. 1967-ben a n�pszavaz�son a lakosok 90%-a egyet�rtett azzal, hogy bennsz�l�ttek �llampolg�ri jogokat kapjanak.

1973-ban Nagy-Britannia bel�pett az Eur�pai K�z�ss�gbe, Jap�n lett a f� gazdas�gi partnere �s ma a bev�ndorl�k fele is �zsi�b�l j�n, de nyugati t�pus� orsz�g maradt.

Politika

Ausztr�lia 1901 �ta sz�vets�gi �llam. Minden tag�llamnak saj�t korm�nya van, a k�zponti korm�ny sz�khelye Canberra. K�tp�rtrendszer van.